Papageno Radio
Címlap Töredékek egy színházi életműből - Pécsi Ildikóra emlékezünk

Töredékek egy színházi életműből – Pécsi Ildikóra emlékezünk

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

„Valahogy úgy készülök, mint a gyerek arra az első karácsonyra, mikor már tudja, hogy nem a Jézuska hozta a fenyőt. Nem csodára várva indulok, de bízva abban, hogy emberi, szép ünnep lesz.” A 80 évesen 2020. december 5-én elhunyt Pécsi Ildikóra emlékezünk.

Eltávozott a magyar kulturális élet egy kardinális egyénisége. Hiánya fizikai síkon érzékelhető lesz, energiája, különleges spiritusza azonban véglegesen bevésődött a hazai kollektív kulturális köztudatba. Gazdag, színes életszagú örökséget hagyott az utókorra.

A punk csajok mindig élnek. Pécsi Ildikó pedig az volt – a javából! Nem alkudozott, nem tetszelgett, nem sepert a szőnyeg alá. Őszintén élte önvalóját, s ezáltal csodálatos szerepeit is. Természetességével, eredetiségével, a szakma iránti alázata, öntörvényűsége tette igazán eredeti, hiteles színésznővé.

Apáca helyett színésznő

Édesanyja, még jóval születése előtt határozta el magában, hogy Ildikó nevű lánya színésznő lesz majd egyszer. Pécsi Ildikó gyermekként apácának készült, de amikor a szentek életét játszotta nagymamája tükre előtt, érezte, hogy valójába nem is annyira a katolikus vallás, hanem a színjáték misztériuma az, ami megragadó és elbűvölő számára.

Pécsi Ildikó – forrás: Fortepan / Szalay Zoltán / 1968

Érettségi után a színművészeti főiskolára (az Ágnes asszonnyal) és a debreceni orvostudományi karra is jelentkezett. Mindkét helyre felvételt nyert, azonban nem volt kérdés, hogy melyik sorsot választja. A főiskolán mesterei többek között Szinetár Miklós, Ungvári László, Sulyok Mária, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, Major Tamás és Marton Endre voltak, de fontos mentorának tekintette Sennyei Verát is.

Szakmai gyakorlatát a Nemzeti Színházban töltötte, amely során olyan darabokban nyílt lehetősége a korszak nagyjaival együttműködni, mint például Tőkés Anna, Kálmán György, Makláry Zoltán, vagy Bitskey Tibor.

Pécs és a klasszikus nagy szerepek

„A magas, pompás termetű, szép Pécsi Ildikó szinte klasszikus szerepekre termett, Aiszkhülösz és Racine hősnőire.” – Asszonyok, 1967/ 9. 10.

Tanulmányai után a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött 1962-ben, ahol rögtön bedobták őt a mélyvízbe Roxannal, a Cyrano de Bergeracban. Pécsi eleinte megijedt, hiszen úgy vélte, hogy Roxan olyan, mint a tejbeesett légy – lágy, törékeny, abszolút szoprán. A rendező azonban kijelentette, hogy mezzoszoprán! Roxan az nő, akinek nem fél még a frontra sem kimenni szerelméért, így hát nem is lehet annyira sápadozó, erőtlen nőalakként értelmezni.

Pécsi Ildikó Antigoné szerepében – Forrás: Film Színház Muzsika, 1964/ 50. 20. ADT

A darabnak nagy sikere lett, a kritika pedig egyöntetűen dicsérte a fiatal színésznő alakítását. Három évet töltött a pécsi teátrumban, olyan szerepekkel és előadásokkal, mint például az Irma te édes, Fényes Szabolcs Maya című operettje, Othello Biancája, a Rozsdatemető Csele Julija. Kiemelkedő helyet foglal el ebben a periódusban az Amerikai Elektra Laviniája és a brechti Antigoné reprezentációja.

Pécsi Ildikó – forrás: Film Színház Muzsika, 1964/ 34. 10. ADT

„Pécsi Ildikó az Antigoné címszereplőjeként művészi értékeinek gazdagodásáról ad számot: alakítása egyszerre archaikus és modern, játéka és szép szövegmondása szerencsésen egyesíti a görög hősnő mondabeli és a mai fiatal lány valószerű alakját.” – H. Barta Lajos: Két Brecht dráma Pécsett. Magyar Nemzet, 1964/ 292. 11.

 „Nagyvadak” – a vígszínházi periódus

Pécs után a Vígszínházhoz szerződött 1965-ben. Óriási, izgalmas kihívást, ajándékot jelentett ez számára, ugyanakkor mentális terhet helyezett rá a helytállásra való törekvés. Amíg az ötvenes években még a Nemzeti Színház köré csoportosult a hazai színjátszás krémje, addig a hatvanas évek közepére már egyértelműen a Vígszínház jelentette az origót a budapesti színházi színtéren, olyan művészekkel – Pécsi szójárásában „nagyvadakkal” – mint Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bárdy György, Tomanek Nándor, Benkő Gyula, Páger Antal, Sulyok Mária.

A víges időszak kedvence Gorkij A nap fiai volt számára, amelyben Melániát formálhatta meg. Az Egy asszonygyilkos vallomása előadásban Kemenes Fanny jelmezterve a korszak egyik kuriózumává vált, Elizabeth Taylorhoz hasonlították megjelenését. Mindennek ellenére, szíve mélyén nem érezte magát komfortosan, lazultan ebben a miliőben – elmondása szerint szó szerint begörcsölt a nagy kollégáktól, holott sosem bántották. A közönség és a kritika részéről ez a krízisérzés azonban teljesen láthatatlan volt, alakításait elismerték és szerették.

Pécsi Ildikó – forrás: Képes Újság, 1969/ 51. ADT

Ennek az időszaknak hozadéka regényes bohémsága és „punksága”. „Utálok boldogtalan lenni!” – mondta. Szabadidejében mulatott, táncolt, élt a javából! „Ezeket a dolgokat pontosan akkor csinálhatja meg az ember, amikor még bírja. Most még az alkohol szagától is rosszul vagyok!”

Mikroszkóp, Radnóti – „Nincsenek színházi trükkök, ami mögé el lehet bújni.”

Egészen más aspektusokban nyújtott számára lehetőséget a Mikroszkóp. Sokkal intimebb, közelibb élményeket szerzett itt mind a Vígszínház nagyszínpadon. Itt kezdte önálló estjeit nagy sikerrel, amivel az országot is járni kezdte. Keres Emil felkérésére került a Radnóti színpadára, ahol közel egy évtizedig szerepelt 1973-1985 között. Bencze Zsuzsa rendezővel számos remek előadást készített, például a Négyen éjfélkor című zenés vígjátékot.

Pécsi Ildikó és Valentyina Tyereskova – forrás: Fortepan / Szalay Zoltán / 1968

A színpadi létről, anekdotákról, hitvallásokról bővebben Vitray Tamás Mestersége színész című riportjában vall a művésznő:

Bónusz

Érdekességként egy felhőtlen tv film, amelyben partnerei Ruttkai Éva, Básti Lajos, Avar István, Szemere Vera, Pécsi Sándor, Hacser Józsa, Szabó Gyula, Kaló Flórián, Csűrös Karola. Bözsi és a többiek! (A videó ide kattintva érhető el a hirdetésblokkoló kikapcsolása után.) 

Promóció

X
X