52 éve mutatta be a Vígszínház az Angliai Erzsébetet

Forrás: Színház, 1969/ 7. 3. ADT

1969. január 30-án mutatta be a Vígszínház Várkonyi Zoltán rendezésében minden idők egyik legnagyobb volumenű és terjedelmű történelmi drámáját, az Angliai Erzsébetet. A főbb szerepeket Ruttkai Éva (Erzsébet) mellett, többek között Básti Lajos (spanyol király), Ernyei Béla (Essex), Benkő Gyula/ Szakáts Miklós (Cecil), Tomanek Nándor (Francis Bacon) alakította. 

Festői kompozíciók és erőpróba

A Vígszínház az Amerikai Elektra (1963) óta nem jelentkezett nagyobb volumenű történelmi előadással. VIII. Henrik és Boleyn Anna lányának szerepe óriási kihívást és erőpróbát jelentett Ruttkai Éva számára, hiszen a négyórás előadás minden percében jelen kellett lennie a színpadon. „Az energia próbája is ez a darab: a törékeny Ruttkai csakugyan királynői forrásokkal rendelkezik.”

Ungvári Tamás: Angliai Erzsébet. Ferdinand Bruckner történelmi játéka a Vígszínházban. Film Színház Muzsika, 1969/ 27. 12.

Fábri Zoltán díszlettervei és Láng Rudolf jelmeztervei tökéletesen idézték vizuálisan a 16. századi angliai miliőt, Várkonyi Zoltán rendezésében pedig a montázs-szerű dramaturgia és a remek színészvezetés pazar színpadi kompozíciót eredményezett.

Képes Újság, 1969/ 3. 6. ADT

Ruttkai szerint

„Angliai Erzsébet nem csak bonyolult asszonyi lélek, hanem emberóriás is. Uralkodása alatt lett nagyágyú Anglia; a szellemi élet felvirágzott. VIII. Henrik és Boleyn Anna gyermeke. Felnőttségében is vérgőzös gyermekkori emlékeket őriz. Az anya halála, a lefejezések, az erőszak… Még tizenöt éves sincs, amikor Seymor tengernagy kivégzését kell végignéznie, hogy bebizonyítsa, nem visel tőle gyermeket. És mégis szereti az uralkodást és nem áll tőle távol a kegyetlenség sem. Egyetlen lehetősége a folyamatos cselekvés. Túlfeszített életében csupán akkor boldog, amikor úgy érzi, hogy Anglia nélküle elpusztul. Emberi nagyságra az is jellemző, hogy nem háborúval akarja Angliát naggyá tenni, hanem ésszel. Sziporkázóan okos, fölényes és nőies, bölcs és megfontolt, máskor meg szenvedélytől izzik.” (L.É.: Angliai Erzsébet: Ruttkai Éva. Fim Színház Muzsika, 1968/ 52. 4.)

„Erzsébet alakja évszázadokon át üzeni: mennyi nagyság, okosság, mennyi szenvedély sűrűsödhet egy bonyolult asszonyi lélekben! A kor, amelyben élünk, felfogható úgy is, mint az egyéniség forradalmi felszabadulásának vajúdása; sokszorosan vonatkozik ez a női egyéniségre, amelynek nem csak a társadalmi adottságok, hanem az előítéletek korlátait is le kell döntenie. Ezért örülök annyira ennek a szerepnek…” (F.J.: Kedvenceink – Ruttkai Éva. Igaz Szó, 1969/ 7. 56.)

„Ruttkai Erzsébet”

„A rendezés legfőbb érdeme azonban Ruttkai Éva játéka. Rajta múlik, hogy időnként elfelejtkezünk az írói címkékről, és azt érezzük: ennek a királyi asszonynak egyénisége van. Egyénisége egy olyan korban, amikor még a férfiak is kötelező ruhának érezték a magatartás és a gondolkodás sablonjait. (…) Ruttkai Éva produkál. Egyébként az ő kedvéért már-már azt is hajlandók vagyunk elhinni, hogy ilyen volt Angliai Erzsébet – s ha nem is volt ilyen, kit érdekel az igazi?” (Bernáth László: Angliai Erzsébet. Bemutató a Vígszínházban. Film Színház Muzsika, 1969/ 26. 2.)