Papageno Radio
Blogok Ruttkai és kora 58 éve mutatták be Várkonyi Zoltán rendezésében a Rómeó és Júliát

58 éve mutatták be Várkonyi Zoltán rendezésében a Rómeó és Júliát

Mindannyian el tudjuk képzelni, milyen lehetett az az előadás, amelyet a hazai kosztümös film stílusos fenegyereke, Várkonyi Zoltán vitt színre. Az Egy magyar nábob-Kárpáthy Zoltán direktora 1963-ban rendezte a Vígszínház nagyszínpadán Shakespeare klasszikusát, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán főszereplésével. 

J.C Trewin brit újságíró, színikritikus szerint: „Az előadás egyik főérdeme az, hogy az olasz reneszánsz levegője csak úgy árad belőle.” Következzen néhány érdekesség és interjú az alkotókkal az emblematikus előadás kapcsán, amely – Gábor Miklós Hamletje mellett! – megnyitotta a ’63-mas téli szezont.

A Rómeó és Júlia hangfelvétele elérhető Spotifyon, de mindenekelőtt jöjjön egy kis ízelítő a cikk elé:

A rendezésről:

„Várkonyi Zoltán rendezői koncepcióját a hagyománytisztelet és a korszerűség szintézise jellemzi. (…)  Nem merevíti színészeit a romantika merev pózába: szüntelen mozgás, változás, eleven élet hatja át őket.” Cserés Miklós: Rómeó és Júlia. Shakespeare felújítása a Vígszínházban. Ország-Világ, 1963/ 6. 19. 

Forrás: Film Színház Muzsika, 1963/ 3. 2. ADT

Láng Rudolf, jelmeztervező:

„Véleményem szerint megszoktuk, hogy a történelmi drámák jelmezei olyanok legyenek, mint az operett-jelmezek. Csillogjanak, tündököljenek. A Várkonyi Zoltán rendezte előadás más felfogásban hozta színre Shakespeare történetét. A Vígszínházban Verona hétköznapjait éli. Utcáján narancsárusok, szolgák és kofák színes tömege. Verona urai pedig, ha kedvük tartja, kőlépcsőre ülnek. Ide, ebbe a miliőbe aligha illenék bársony és selyemruha. A szépség nem egyenlő a cicomával. (…) Júlia ruháiról – Várkonyi Zoltánnal közösen kialakult véleményünk – az volt, hogy olyan egyszerűek legyenek, mint Hamupipőke ruhái.”

Forrás: Film Színház Muzsika, 1963/ 8. 17. ADT

Ruttkai Éva:

„A ma embere, aki érzelmi életében tele van félmegoldással, azért szomjazza annyira Shakespeare-t, mert az bátor és végletes.”

Este a Vígszínházban, Ruttkai Éva öltözőjében. A januári bemutatóról, Júlia szerepéről beszélgettünk. Ő még nem szívesen szól róla, azt vallja, ilyen csodálatos szerepre szemérmesen, szinte titokban kell készülni. De azután arra terelődik a szó, milyen Shakespeare-szerepeket játszott a rádióban. Ophéliát, Cordeliát, s másfél éve Júliát is. Vajon kielégülést nyújt-e a hangjáték? – kérdeztük. Nem – tiltakozik. „Shakespeare-hez levegő kell, amelyen a szó áttörhet. A verssorok színnel és zenével vannak tele, az indulati erő tért kíván. Ha valaki úgy el van telve egy szereppel, mint én, szinte semmit nem tud mondani róla. Az ember tele van sejtelemmel, titkos várakozással, remegéssel. Boldog vagyok, hogy Júliát játszhatom, de amint mondják, a boldogságnak nincs története.”

Kibontja vállig érő haját: „Két év óta növesztem. Szeretném, ha a közönség érezné: nem parókás kosztümös szerep ez. Rómeó és Júlia története akármikor, akármelyikünkkel megtörténhet. S a ma embere, aki érzelmi életében tele van félmegoldással, azért szomjazza annyira Shakespeare-t, mert az bátor és végletes. Júlia ebben a szerelemben néha, egy-egy döbbenetes intuícióval megérzi a halált. Ez olyan, mint amikor a sorsmotívum kopog az V. szimfóniában, vagy a Trisztán és Izolda szerelmi kettősében ott remeg a halálsejtelem. III. Richárd úgy döntött, hogy gazember lesz, Hamlet, hogy nem válik azzá. Júlia elhatározza, hogy szereti Rómeót. De ezt a figurát nem lehet boncolni, mint az előző kettőt. Érzelmi szerep. Nem beszélni kell róla, élni kell…”

Az ügyelő csengője jelez, nemsokára megszólal a gong. A januári gongütésre gondolunk már, amely Ruttkai Évát, mint Júliát hívja a Capulet-ház báltermébe.”

Nagy Judit: 3 hónap 3 szerep. Január. Film Színház Muzsika, 1962/ 46. 11.

Forrás: Film Színház Muzsika, 1962/ 52. 23. ADT

Latinovits Zoltán Rómeója:

„Elegáns mozgása, artista ügyessége, barna hangja, modernül sebes beszédtechnikája alkalmassá teszi a korszerű Rómeó megjelenítésére.”

Cserés Miklós: Rómeó és Júlia. Shakespeare felújítása a Vígszínházban. Ország-Világ, 1963/ 6. 19.

Ruttkai Éva Júliája:

„Ruttkai Éva Júliája, törékeny, gyönge virág alak, árnyalt, gazdag játéka: igazi Shakespear-i poézis.”

Cserés Miklós: Rómeó és Júlia. Shakespeare felújítása a Vígszínházban. Ország-Világ, 1963/ 6. 19.

Forrás: Film Színház Muzsika, 1962/ 49. 5. ADT

Rádiófelvétel

Szintén Várkonyi Zoltán rendezésében, 1961-ben rádiójátékként rögzítették a művet, amelyet a Magyar Rádió 1-es stúdiójában vettek fel. Az előadáson közreműködött többek között Dajka Margit, Balázs Samu, Makay Margit, Zenthe Ferenc. A felvételből album is készült, amely teljes egészében elérhető Spotifyon.

A cikk az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

 

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!