Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Kataliszt Ahol Richard Wagner fagylaltozva hallgatta operanyitányait – A Sándor-palota zenei emlékei

Ahol Richard Wagner fagylaltozva hallgatta operanyitányait – A Sándor-palota zenei emlékei

Budapest I., Szent György tér 1-2.

A fényűző, klasszicista stílusú palotát gróf Sándor Vince építtette 1803-1806 között. Rendkívül érdekes zenei vonatkozások is fűződnek hozzá, ma – történetének rövid összefoglalása után – ezeknek járunk utána.

- hirdetés -

Terveit valószínűleg Johann Aman bécsi építész készítette, a kivitelező pedig Pollack Mihály volt. A belső udvaros épület főhomlokzatával dél felé, a valamikori királyi palota és fegyvertár, a mai múzeumok felé fordul.

- hirdetés -

Az egyemeletes, szimmetrikus kialakítású főhomlokzatot középen annak síkjától előre hozott falszakasz – rizalit – tagolja, melyet fogsoros timpanon koronáz. A főhomlokzat egész hosszán erkély húzódik végig, amelyet pillérpárok és a közöttük elhelyezett dór oszlopok támasztannak alá.

A Sándor-palota a szabadságharc után állami hivataloknak adott helyet, majd lakott benne Albrecht főherceg, Magyarország kormányzója és Coronini Cronberg Konrád országos főhadparancsnok.

Sétáljanak a Várnegyedben, ismerjék meg a környék zenetörténeti emlékeit!

A Kataliszt blogban megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A második rész bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, majd Haydn budai működésével foglalkoztuk, végül pedig a 19-20. századot foglaltuk össze. Ebből a cikkből az derül ki, milyen zenetörténeti kincseket rejt a Budavári Palota, itt leshetnek be Erkel Ferenc budavári otthonának falai közé, ebből a cikkből pedig megismerhetik a Bécsi kapu tér egyik legszebb házát, ahol Bartók Béla és Thomas Mann találkozott. Bármelyik irányban hagyják el a várat, zenei emlékeket találnak, hiszen a környéken található Durkó Zsolt utolsó otthona és Kroó György egykori otthona is, de errefelé élt Augusz Antal, Liszt Ferenc egyik leghívebb barátja is.

Ebben az időszakban a tér Hentzi generális nevét viselte, aki 1849-ben mint a budai vár parancsnoka rommá lövette Pestet, de maga is elesett a várat ostromló magyar honvédek kezétől. 1852-ben neogót allegorikus emlékművet emeltek neki a tér közepén, amely felavatásától kezdve az önkényuralom szimbóluma lett, s az ismételt tiltakozások ellenére egészen 1899-ig itt állt…

A Sándor-palota – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt

A Sándor–palota 1867-ben lett a Magyar Miniszterelnökség rezidenciája, s ezt a szerepét 1944-ig töltötte be. 1921 után Horthy Miklós és családja bent is lakott az épületben, ekkoriban kormányzói székhelyként is funkcionált. Több kihelyezett kormányülést tartottak benne. Gróf Teleki Pál a palotában lett öngyilkos 1941. április 2-ról 3-ra virradó éjjel a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt.

Az épület a második világháborúban súlyos károkat szenvedett s biztonságba helyezett műkincseit hadizsákmányként külföldre hurcolták.

A Sándor-palota a II. világháborús pusztítás után – forrás: Fortepan, adományozó: Lissák Tivadar

Helyreállítása 2002-ben fejeződött be. Az Anton Kirchmayer bajor mester által készített domborművek közül, amelyek történelmi és mitológiai jeleneteket ábrázoltak, csak a Várszínház felőli, Vénusz diadalmenetét ábrázoló fríz maradt épségben; a másik két domborművet Melocco Miklós, illetve Körösényi Tamás és Török Richárd faragta újra. A Köztérkép oldalán erről többet olvashatunk és közeli képeket is láthatunk.

2003 óta a mindenkori magyar köztársasági elnök rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye. Belső képeket itt láthatunk róla, közülük egyet a posztban közvetlenül is megmutatok. Íme:

A Sándor-palota egyik terme – forrás: varosvedo.hu

És most nézzük végre a zenei vonatkozásokat!

Az 1800-as évek első negyedében gróf Sándor Vince és felesége, Szapáry Anna fényes házat vitt a palotában. Miután rövid házasság után 1801-ben elhunyt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna, a gyászoló nádortól Sándor gróf vette át a reprezentálást, a Budára érkező magas vendégek fogadását. Az itt rendezett fényes estélyek legnevezetesebbike volt 1814. október 26-án a „három császár” – Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király – részvételével lezajlott bál a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus idején.

„… száz meg száz viaszgyertya égett akkor, Bihari [János] húzta a nótát, a nagyhatalmasságok elragadtatva nézték a Ráday Nina táncát, mikor Szápári Vincével kiállva a pikétre, bemutatta őseink méltóságteli lakodalmas-át. Itt táncolta a mazurt Észak Apollója, az ábrándos szemű I. Sándor orosz cár, Orczy Fánival, akinek szépsége még a bécsi híres kongresszusi szépségekhez szokott uralkodót is ámulatba ejtette.” (Vay Sarolta, 1899)

1821-től gróf Sándor Vince a Várszínház működtetésére alakult részvénytársaság elnöke lett. Palotáját folyosó kötötte össze a szomszédos színházépülettel, amelyen át a gróf közvetlenül megközelíthette páholyát.

Sándor Vince egyetlen fiaként született gróf Sándor Móric (1805-1878), akit féktelen lovasbravúrjairól „Ördöglovas”-nak neveztek. A nagy Metternich lányát vette feleségül… Kedvelte a zenét: zongorázott, citerázott, olykor még stájer dalokat is írt. Nem mindennapi egyénisége operettet is ihletett, Kálmán Imre Ördöglovasát 1932-ben mutatták be.

Gróf Sándor Móric Josef Kriehuber 1844-es metszetén – forrás: Wikipedia

Az 1850-es években, amikor Albrecht főherceg székelt a palotában, falai között sokszor megfordult Erkel Ferenc, hogy a főherceg gyermekeit zenére tanítsa. Haynau menesztése után 1851-től Albrecht jelenléte némi politikai enyhülést jelentett. A főherceg szerette a zenét, feleségével, Hildegard főhercegasszonnyal ott volt a Nemzeti Színház csaknem valamennyi előadásán. Palotájában többször rendezett zeneesteket, ezeken is gyakori résztvevő volt Erkel, aki élve a főherceggel kialakított jó kapcsolatával, jeles diplomáciai érzéke segítségével több konfliktust elsimított.

1863 nyarán járt a Sándor-palotában Richard Wagner, aki július 23-án és 28-án magyar közreműködők élén a Nemzeti Színházban saját operáinak részleteiből adott hangversenyt. Július 22-re protokoll-meghívást kapott Magyarország katonai parancsnokától, gróf Coroninitől. Ittlétekor a palota előtti téren nagyszámú közönség előtt hét katonazenekar játszott részleteket műveiből, többek között a Rienzi és a Tannhäuser nyitányát. Maga Wagner pedig, amint a Színházi látcső című lap írta, „néhány előkelő katonai egyén s több díszes hölgy társaságában a főparancsnok erkélyén volt látható színházunk igazgatójával együtt és fagylaltot evett.”

Önéletírásában Wagner így örökítette meg az eseményt:

„Még a legfőbb katonai hatóság sem mulasztotta el, hogy Coronini tábornagy személyében átnyujtsa hódolatát: a gróf az egyesített katonazenekarok bemutatkozására meghívott a budai Várba, hol ő és családja igen lekötelezően fogadott, fagylalttal vendégelt meg és az össz-zenekarok hangversenyének meghallgatására a palota erkélyére kísért. Mindennek hatása igen fölüdített és szinte fájt, amikor a fiatalosan fölélénkítő környezetből, amilyennek a pesti világ mutatkozott, vissza kellett mennem néma, dohos bécsi menedékembe.”

A Sándor-palotában többször megfordult Liszt Ferenc is, például 1872. február 7-én Lónyay Menyhért miniszterelnök fényes bálján.

Végül mi is meghallgathatjuk fúvószenekarral a Rienzi-nyitányt, ha nem is fagylaltozunk közben a Sándor-palota erkélyén 🙂 De ilyen átiratban valószínűleg nem sokszor kerül elénk.

Források:

Czellár Katalin – Somorjay Ferenc: Magyarország. Bp. Panoráma, 1998
A Sándor–palota írásban és képben. Bp. Akadémiai Kiadó, 2003
Papp Viktor: Wagner Pesten. = Papp Viktor: Zenekönyv. Bp. Stádium, 1944
Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1984
Haraszti Emil: Wagner Richárd és Magyarország. Bp. MTA, 1916
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Vayk [Vay Sarolta]: A kormányelnök rezidenciája = Új Idők 1899. 15.

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.