India kapcsán valószínűleg nem jut eszünkbe a balett. Az országak nincs nemzeti balettje és balettintézete, de vannak, akik azon dolgoznak, hogy a tradicionális táncformák mellett ezt a klasszikus műfajt is meghonosítsák a szubkontinensen.
Yana Lewis, aki kétévesen kezdett táncolni, és négy évtizede oktat Nagy-Britanniában balettet, először a jóga és a spirituális útkeresés miatt utazott Indiába 22 évvel ezelőtt. Már akkor is sok táncos kérte őt arra, hogy tanítsa őket balettre. Megtartotta az első, háromhetes workshopot, majd egy rövid ideig tanított Bombayben, de úgy találta, a város túlságosan elüzletiesedett, ezért visszatért Bangalore-ba. Kezdetben profikkal dolgozott, csak később kezdett gyerekekkel is foglalkozni.
Problémát jelentett neki az iskola épületének kiválasztása, a rendelkezésre álló infrastruktúra meglehetősen alacsony színvonalú volt, és ez nem az olyan prémiumnak számító feltételt jelentette, mint a megfelelő hangrendszer, hanem az elvárható szellőzés és az alkalmas padló hiányát. Mestereket is nehezen talált: Indiában nem volt képzett balettmester, a világ más tájról odaérkezőknek pedig a kulturális különbségek okoztak némely esetben áthidalhatatlan problémát.
Indiában is kevés fiút íratnak be a balettkurzusokra, a jelenlegi arányok szerint 100 lányra jut 1 fiú. A mestereknek ráadásul nem csupán a gyerekekre kell figyelni: sokkal nagyobb feladatot adnak nekik a szülők. Meg kell őket tanítani a pontosságra, arra, hogy balettóra előtt közvetlenül ne adjanak cukrot a gyerekeknek, vagy olyan ételeket, amelyeket hosszabb ideig dolgoz fel a szervezet.
Indiának nincs nemzeti balettje és balettintézete, Yana Lewis mellett azonban mások is azon dolgoznak, hogy a tradicionális táncformák mellett ezt a klasszikus műfajt is meghonosítsák a szubkontinensen. Ebben valószínűleg sokat fog segíteni egy Londonban, az Angol Nemzeti Balett „utánpótlásprogramjában” első indiaiként tanuló Kamal Singh példája.
A most 21 éves Singh mindössze 4 éve kezdett táncolni Delhiben. Besétált az utcáról Fernando Aguilera argentin balett-táncos egyik ingyenes órájára. Az Imperial Fernando Ballet Company vezetője azonnal látta, hogy kivételes tehetségről van szó, de jelentős akadályokat kellett legyőzni ahhoz, hogy Kamal Singh balettórára járhasson. Neki is meg kellett győzni a szülőket, hogy érdemes ezzel foglalkozni a fiúnak, emellett anyagi támogatást kellett szerezni az oktatáshoz. Az évente 8000 fontos (kb. 3,2 millió forintos) londoni tandíjat és a megélhetés költségeit egy közösségi finanszírozású kampánnyal teremtették elő, amelyben bollywoodi hírességek is közreműködtek. Jelenleg 21.000 fontnál tartanak az utalások, de van egy, a jövő tekintetében sokkal nagyobb hordezerű következménye is annak, hogy hazájában felfigyeltek Kamal Singhre: egyre többen jelentkeznek balettkurzusokra.