A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása január 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Hegedűs D. Gézával, Nagy Sándorral és Orgona Angelikával.
A dzsungel könyve Rudyard Kipling 1894-ben kiadott novellagyűjteménye. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A többi történet helyszíne is India, kivéve a Kvikvern és A fehér fóka című novellákat. Kipling Indiában született, így jól ismerte az indiai dzsungelt. A könyvben szereplő történeteknek rendszerint súlyos erkölcsi mondanivalójuk van, amelyek mint a dzsungel törvényei jelenik meg a novellákban. Mindegyik történetben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott, antropomorf állatok, és minden novella egy verssel kezdődik és végződik.
További novellák jelentek meg az 1895-ös The Second Jungle Book című kötetben, amelyet a magyar kiadásokban általában nem választanak külön az első könyv történeteitől. A regény első angol nyelvű kiadását az író apja, John Lockwood Kipling illusztrálta. A legismertebb magyar fordítást Benedek Marcell készítette, és Haranghy Jenő készített hozzá illusztrációkat. A dzsungel könyve című könyvből nagy sikerű magyar musical is készült, amelynek szövegét Békés Pál, a dalszövegeket Geszti Péter írta, a zenéket Dés László komponálta. A darabot 1996-ban mutatta be a Pesti Színház Hegedűs D. Géza ötletgazda rendezésében. 1996-ban elnyerte a Színházi Kritikusok Díját mint az év zenés darabja. A darab azóta több mint 1200 előadást ért meg, és az ország számos színháza bemutatta.
A dzsungel könyve című musical szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról. S most közeleg a bemutató 25. évfordulója, amelynek alkalmából január 30-án élő közvetítés keretében láthatjuk a Vígszínházból a rendhagyó születésnapi előadást. Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésszel, rendezővel arról is beszélgetünk, köthető-e konkrét élményhez az ötlet, hogy megrendezi A dzsungel könyvét; az eredeti szereplőgárdából kik láthatók majd jövő héten a szülinapi közvetítésen; túl a musical nem múló sikerén, mit képvisel a felnövekvő generációk számára a kultikus darab? Változtatott-e valamit az eredeti rendezői koncepción, illetve annak idején kit keresett meg először az ötletével?
A Veres 1 Színház idei évada második bemutatójának premierjére online közvetítés formájában kerül sor. Január 15-től 31-ig on demand formában, azaz felvételről lesz elérhető Peter Shaffer Rövidzárlat (Black Comedy) című bohózata. Váratlan fordulatokból, tragikomikus, groteszk helyzetből építkezik a darab, amely egy rövidzárlat okozta áramszünet alatt játszódik egy szobrász műtermében. És mi, nézők mindent látunk, amit ők nem… A közvetítés kihívása, egyben a darab zseniális trükkje, hogy míg a szereplők az első néhány percben vaksötétben tapogatóznak, addig a közönség mindvégig „fényesen” mulat.
Peter Shaffer brit drámaíró, forgatókönyvíró, dramaturg (akinek ikertestvére, Anthony szintén drámaíró, dramaturg) az ’50-es években kezdett írni televíziók és rádiók számára. Első nagy sikere 1958-ból a Gyakorlat öt ujjra című dráma, majd a Nap birodalmának hanyatlása. Amikor 1965-ben bemutatták a Black comedy-t, már elismert szerző volt. Peter Shaffer egyébként 1985-ben Oscar-díjat nyert Milos Forman Amadeus című filmjével a legjobb adaptáció kategóriában. A hazánkban is közkedvelt vígjátékot, a Black comedy-t Rövidzárlat címmel most Nagy Sándor állítja színpadra, akinek ez lesz élete első önálló rendezése. A szereplőket Nagy Balázs, Kerekes József, Csonka András, Csáki Edina, Zorgel Enikő, Molnár Gyöngyi, Janik László és Krajnik-Balogh Gábor kelti életre, a díszletet és a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. Nagy Sándortól azt is kérdezzük, mi a legnagyobb kihívás egy régóta hatalmas sikerű vígjáték rendezésében; milyen arányokat kell figyelembe vennie; rendezőként miben tud segíteni a színészeknek?
Megjelent Orgona Angelika történész, a Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusa, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport tagja új könyve Az amerikai grófné. Szápáryak és Széchenyiek emlékei címmel. Orgona Angelika a MNM Történeti Tárában dolgozik, 2017 óta a Szápáry-Széchenyi család hagyatéka tudományos feldolgozásának szakmai felelőse. Kutatási területéhez tartozik a magyar arisztokrata családok és az Erdélyi Fejedelemség története. A kötet címszereplője, Széchenyi László felesége, Gladys Vanderbilt helyzete nem volt könnyű, amikor Magyarországra érkezett, hiszen nem fogadták szívesen, azonban mindezzel nem sokat törődött. Megtanult magyarul, fittyet hányva a kiejtésén élcelődőkre, mondván: „Én beszélni fogok magyarul, és meg kell tanulnom ezt a nyelvet oly tökéletesen, mintha édes anyanyelvem volna.” S nemcsak megtanult magyarul, de nagyon sokat jótékonykodott, részt vett a Vöröskereszt munkájában, kitűnt karakterével és gondolkodásával.
Orgona Angelika arról is mesél, miért egy amerikai nő az új könyvének főszereplője, és milyen változásokat hozott az ő érkezése a családba?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. január 24-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
