Papageno Radio
Blogok Ruttkai és kora Így találkozott Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán - Videósorozat Bach Katával

Így találkozott Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán – Videósorozat Bach Katával

Ruttkai és kora blogunk a nemzedéki kapcsolódásokra, a generációs öröklődésre helyezi a fókuszt, egy négy részből álló videósorozat kapcsán. Inspirációs és erőt adó forrásként, megpróbáljuk kicsit közelebb hozni a huszadik század egyik legmeghatározóbb magyar művészének, Ruttkai Évának életművét – mozaikszerűen, a teljesség igénye nélkül.

 A Parancsolj, tündérkirálynőm! című kötetből Bach Kata olvas részleteket. A Szigethy Gábor szerkesztésében, 1989-ben megjelent könyv által Ruttkai Éva emlékei, különleges színésznői ars poeticája, szerelme, humanizmusa, emberi nagysága és természetessége mutatkozik – töredékesen.

Ilyen nagy szerelem

Második részünkben a Latinovits Zoltánnal való első találkozás eseményeit idézzük fel, a miskolci Ilyen nagy szerelem című előadás kapcsán. A nagy esemény nem sokkal azután történt, hogy Ruttkai Éva 1960 tavaszán, mindössze harminchárom évesen, elnyerte a Kossuth-díjat – Natasa Rosztova (a Háború és béke) és számos remek hősnő alakítása (például Roxan, Zilia Duca, Szent Johanna, Lida) után.

Pavel Kohout csehszlovák szerző „sláger-darabjának”, az Ilyen nagy szerelemnek ősbemutatója valóságos dominót indított el 1958-tól. A budapesti (májusi) premier után már októberben műsorra tűzte Debrecen, decemberben a kecskeméti Katona József Színház és a Pécsi Nemzeti Színház. Az 1959-es évet ezzel nyitotta a Szegedi Nemzeti Színház (Domján Edit és Kaló Flórián emblematikus fellépésével!), majd következett Győr, Békéscsaba, Eger és Miskolc. (Ez utóbbi játszott döntő szerepet Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán életében.)

Ilyen nagy szerelem a Magyar Néphadsereg Színházában (mai Vígszínház)

A kortárs miliőben játszódó tragikus szerelmi történet budapesti főszerepeiben először Ruttkai Éva (Lida) és Pálos György (Péter) tűnt fel a Magyar Néphadsereg Színházában (mai Vígszínház).

Az ötvenes évek szocialista realista darabjai után az Ilyen nagy szerelem valóságos üstökösként robbant. A propagandisztikus kortárs darabok után, egy kisrealista szférában játszódó, a hétköznapi életre, a magánember érzelmeire reflektáló alkotás szinte forradalomnak számított.

„Nagyszerű és egyszerű technikai megoldás: vetített háttér jelzi az elsuhanó tájakat, a vonat robogását, s a menekülő életet. S Ruttkai Éva emlékezetesen szép játéka előkészíti és kifejezi a tragédiát. Hallucinál: Péter hangját, ígérgetését, szépséges szavait hallja. Mi is halljuk: a kulisszák mögül, valószínűleg magnetofonról. A jelenet megragadó, s teljesen filmszerű. Ez már nem színház, hanem film. Nem vitatom: Kazán István, a szép előadás rendezője ezt a forró jelenetet is kiválóan oldotta meg. S nem tagadom a filmszerűség létjogosultságát a színpadon, ha éppen oda illik. Mégis: a színház egészen más. Az igazi színház, a csak színházi ezt klasszikusan úgy oldhatja meg, hogy Ruttkai Éva arcáról, tekintetéből, játékából érezze a néző a hallucinálást, a víziót, Péter hangját is. Ő olyan nagyszerű színésznő, hogy technikai segédeszközök nélkül is képes mindent kifejezni.” – Demeter Imre: Film a színpadon. Film Színház Muzsika, 1958/ 22. 30.

Érdekesség – finn színházi emberek látogatása

A finnországi Sakari Puurunen, a tamperei színház igazgatója és főrendezője feleségével, Eeva-Kaarina Volanen filmszínésznővel, valamint Lilli Markkanen rendező-színésznővel egy európai tanulmányút alkalmával a magyar színházi élettel is ismerkednek. Rendkívül nagy hatást gyakorolt rájuk az Ilyen nagy szerelem budapesti előadása, Ruttkai Éva és Pálos György főszereplésével. Film Színház Muzsika riportjukban erről számolnak be:

„Magyarországra – mondja Puurunen – sajnos a színházi évad végére jutottunk, s csupán néhány előadást nézhettünk meg Budapesten. A csehszlovák Kohout Ilyen nagy szerelem előadását azonban az eddig látott legkiemelkedőbb teljesítmények közé soroljuk.” – L őrincz Éva: Finn színművészek magyarországi tanulmányúton. Film Színház Muzsika, 1958/ 31. 28.

Felesége kiváltképpen Ruttkai játékát dicséri: „Örömmel láttam Ruttkai Évát. Két évvel ezelőtt már jártunk Budapesten, akkor szerettem meg művészi, őszintén átélt játékát. Van benne valami különös, egyéni báj, amit nem lehet megtanulni…” – Lőrincz Éva: Finn színművészek magyarországi tanulmányúton. Film Színház Muzsika, 1958/ 31. 29.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!