Múzeum+ és Kurtág 95 – Íme, a Papageno Klasszik kínálata

A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása január 30-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bán Blankával, Gőz Lászlóval, Hollósy Rékával és Varga Violával.

Múzeum+

A Magyar Nemzeti Galériában idén is folytatódik a Múzeum+ sorozat. A járványhelyzet nem teszi lehetővé, hogy a múzeum falai között fogadják látogatóikat, ezért most ők maguk mennek „házhoz”. Az online térben találkozhatunk velük, otthon, számítógépeink monitorján vagy okostelefonjainkon.

Az idei első program témája és hívószava: Rippl-Rónai József. Ő volt a századforduló legeredetibb és az egyik legnagyobb hatású magyar művésze. Munkásságát online tárlatvezetésen keresztül ismerhetjük meg: megtekinthetünk egy húszperces filmet, amelyben a múzeum munkatársai, Földi Eszter és Bellák Gábor beszélgetnek a művészről. Lesznek online workshopok, egy kis olvasnivaló, és végigmehetünk a festő kiállított műveit érintő virtuális útvonalon is.

A Papageno Múzeum+ blogját ide kattintva olvashatjátok!

Bán Blanka művészettörténésztől, a sorozat koordinátorától azt is kérdezzük, mit jelent pontosan a Múzeum+ elnevezés; hogyan, milyen szempontok szerint dolgozták ki; mely művészeti időszakokat és művészeket mutatja be, valamint a január 28-tól elérhető Rippl-Rónai József program milyen érdekességekkel szolgál?

Vasarely és az illúziók

Victor Vasarely, született Vásárhelyi Győző magyar-francia festő, szobrász az optikai festészet vagy „op-art” legjelentősebb képviselője mind életműve, mind számos elméleti munkája révén. Vasarely a harmincas években festő és reklámgrafikus volt, 1950 táján indult el optikai és kinetikai vizsgálatainak útján: kezdetben különböző átlátszó anyagokra készült rajzokat helyezett egymásra, majd kettős mozgó szerkezeteket készített fehérben és feketében. A Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeuma gyűjteményét Victor Vasarely a nyolcvanas évek elején adományozta a magyar államnak.

A múzeum 1987-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt, azóta az egyik leggazdagabb Vasarely-gyűjtemény Közép-Kelet Európában. A több mint négyszáz ‒ egyedi és sokszorosított ‒ alkotást tartalmazó kollekció alapos áttekintést nyújt a művész életművéről a korai, még Magyarországon készült reklámgrafikáktól a hatvanas-hetvenes évekből származó op art művekig és plasztikai munkákig.

A Vasarely Múzeum Vasarely és az illúziók címmel egyórás online tárlatvezetésre hív mindenkit februárban. A virtuális séta során az érdeklődők megismerhetik Victor Vasarely főbb korszakait és az általa használt optikai illúziókat. A vezetés során egy kicsit megdolgoztathatjuk a szemüket és az agyukat, de az is kiderül, hogy mindenki ugyanazt látja-e, amikor egy képet néz. A ZOOM platformon tartott online vezetés kapcsán Varga Viola múzeumpedagógussal beszélgetünk többek között arról, miért annyira izgalmas számunkra az op-art?

Interaktív Diafilm

Bizonyára sokan emlékeznek még a diafilmekre, az óvodaik, iskolai, otthoni vetítésekre, amikor a gyerekek odaültek a nagy, kifeszített lepedő elé, és egy felnőtt olvasta nekik kedvenc mesekönyvüket, képről képre. A vetítőgép és a filmek illata, a szép, vagy éppen vicces képkockák hangulata nemcsak évtizedekkel ezelőtt jelentett jó szórakozást, hiszen reneszánszát éli a diafilm. A Mesemúzeum is bekapcsolódott ebbe a remek játékba, de egy csavart is vitt bele, mégpedig az interaktív diafilmekkel, amelyek mesélése során bizonyos pontokon a gyerekek több alternatíva közül választhatnak, így kattintásról-kattintásra, „saját útjukat” követve tudnak végigmenni a mesei kalandon. Egy diafilm több, témájában összefüggő, különböző nemzetiségű népmeséből áll össze. A mesélés hossza a választásoktól függően nagyon változó lehet, de ha túl hamar véget érne, bármikor visszaugorhatunk az elejére, hogy más variációkat is kipróbáljunk. Olyan közös családi olvasás lehet ez, amelynek során megbeszélhetjük a gyerekekkel a felmerült témákat, egyúttal letölthető kérdéssor is segíthet minket a beszélgetésben. Hollósy Réka drámapedagógust az Interaktív Diafilm sorozat kapcsán arról is kérdezzük, miért lett újra ennyire népszerű a diafilm, és pontosan milyen fejlesztésről van szó?

Kurtág György 95

Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár február 19-én ünnepli 95. születésnapját. Kurtág Györgyöt a zenei élet az egyik legjelentősebb kortárs zeneszerzőként tartja számon, aki elsősorban a kamarazene területén tudta kibontakoztatni tehetségét. Művészete Bartók zenéjéből indult ki, de nagy hatást gyakorolt rá az osztrák zeneszerző, Anton Webern impresszionista hangzásvilága is. Műveire jellemző a nagy koncentráció, az eszközök és a formavilág tömörsége. Kurtág György 95. születésnapja tiszteletére a Budapest Music Center, az Óbudai Danubia Zenekar és a Zeneakadémia közös hangversenyre készül,  amelynek centrumában két, egymás közelségében született, versenymű jellegű kompozíció áll. A …quasi una fantasia… című alkotást Kocsis Zoltán, a Kettősversenyt pedig Kocsis és Perényi Miklós előadóművészi adottságaira gondolva alakította ki Kurtág. Előbbi 1987–88-ban, utóbbi 1989–90-ben készült el. A Budapest Music Center és Kurtág György kapcsolata régre visszanyúló, közeli barátság: 2006-ban például, nyolcvanadik születésnapja alkalmából a zeneszerzőt egy ötnapos fesztivállal köszöntötte a BMC. Azóta a kerek születésnapok mindegyike különleges esemény volt az intézményben. Ennek kapcsán Gőz Lászlót, a Budapest Music Center alapító vezetőjét arról is kérdezzük, mit képvisel Kurtág György a BMC zenei gondolkodásában, filozófiájában?

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. január 31-én, vasárnap este hét órától kerül sor.  Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.