Aki figyelemmel kíséri a világ műkereskedelmi történéseit, az alighanem emlékszik rá, hogy a piacon ma az egyik legkeresettebb és legsikeresebb művész, Vincent van Gogh – több mint egy tucat munkája ért el eddig 30 millió dollárnál magasabb árat – árverésen legmagasabb összegért elkelt munkája egy portré, utolsó kezelőorvosának, doktor Gachet-nak az (egyik) arcképe (82,5 millió dollár, 1990. május, Christie’s, New York). Most márciusban egy újabb Van Gogh-portré kerül kalapács alá, amelyik ezúttal a művész által készített rajzok között érhet el új csúcsot.
- hirdetés -
Vincent van Gogh (1853–1890) 1888 júliusának a végén, miközben Arles-ban éppen a híres „sárga házban” lakott, készített egy festményt, amelyről egy levelében ő maga így írt festőbarátjának, Emile Bernardnak (1868–1941): „Most fejeztem be egy tizenkét éves fiatal lány portréját: barna szem, fekete haj és szemöldök, […] a háttér fehér, […] lila csíkos vérvörös kabát, a szoknya kék, nagy narancssárga foltokkal, oleandervirág az édes kis kezében”. A festő a képnek a La Mousmé címet adta, amely szót Pierre Loti (eredeti nevén Julien Louis Marie Viaud; 1860–1923) egy évvel korábban megjelent regényéből, a Madame Chrysanthème-ből kölcsönzött; a tengerésztisztből lett író története egy Japánba került francia tengerésztiszt és egy fiatal japán nő szerelmét és házasságát meséli el, a „mousmé” pedig – amely az író szerint a legszebb szó a japán nyelvben – fiatal lányt jelent. (Bár a történet alapja hasonló, de Puccini nem Loti regényéből, hanem az amerikai John Luther Long 1898-ban írt elbeszélése alapján írta a Pillangókisasszony című operáját.)
Vincent van Gogh: La Mousmé – forrás: Christie’s
A La Mousmé című festmény ma a washingtoni National Gallery of Art gyűjteményében tekinthető meg, ám hogy ki volt a képen látható kislány, az nem tudható. Némelyek úgy vélik, hogy annak a molnárnak a lánya lehetett, aki abban az Arles melletti malomban élt, amelyet Van Gogh ugyancsak 1888-ban megfestett (ez a tájkép ma a buffalói Albright-Knox Art Galleryben látható), mások szerint viszont a kép talán Thérèse Mistralt, Van Gogh sárga házbeli takarítónőjének, Thérèse Balmossière-nek a tizenkét éves unokahúgát ábrázolja, ám ezekre a felvetésekre nincs bizonyíték. Vannak olyanok is, akik szerint a képen látható lány ugyanaz, mint akit ugyancsak 1888-ban Christian Mourier-Petersen (1858–1945) dán festőművész is lefestett: az ő Arles-i fiatal nő című vászna ma a koppenhágai Hirschsprung Collection gyűjteményében van. Ennek az elgondolásnak a hívei szerint a dán festő „közvetítette” kollégájának, Van Goghnak a fiatal lányt, aki gyakran panaszkodott, hogy milyen nehezen talál magának modelleket, akik hajlandók vállalni a portrék elkészítéséhez szükséges hosszú üléseket. (Hogy a két képen látható nőalak ténylegesen ugyanaz-e, annak megítélését az olvasóra bízom.)
Vincent van Gogh: La Mousmé – forrás: National Gallery of Art
Mindenesetre az viszont biztos, hogy a festmény nyomán – és nem annak elkészülte előtt, mint ahogy az talán egyfajta vázlatként megszokottabb lenne – Van Gogh több kisebb rajzot is készített még a lányról (pontosabban a festményről): ezek közül az egyik a moszkvai Puskin Múzeumban van, egy másik pedig a párizsi Musée d’Orsay-ban, Paul Gauguin egyik ott őrzött jegyzetfüzetébe beleragasztva (aki nyilván Van Goghtól kapta). És végül pár nappal a festmény után Van Gogh elkészítette azt a nádtoll-rajzot is a lányról, amelyet most március 1-jén a Christie’s New York-i Works on Paper, Van Gogh to Freud (Papíralapú munkák Van Goghtól Freudig) című árverésén kínálnak majd, és az értékét előzetesen 10 millió dollárra becsülik. Márpedig ha tényleg e körüli összegért kelne el, akkor ez lenne majd a művész papíralapú munkái közül a legdrágább, eddig ugyanis Van Gogh rajzai közül csak egy ugyancsak 1888-as, egy virágoskertet ábrázoló rajzért fizettek 1990-ben a Christie’s-nél 8.360.000 dollárt, illetve 1999-ben a Sotheby’s-nél egy olajfaligetet megörökítő 1889-es másikért adtak 8.574.000 dollárt.
Van Goghnak a Puskin Múzeumban őrzött rajza a festményről – forrás: Puskin Múzeum
Ami pedig a La Mousmé-rajz eddigi történetét illeti: Van Gogh eredetileg egy ausztrál festőművész-barátjának, John Russellnek (1858–1930) küldte el – akinek több saját festményéről is készítet „rajzmásolatokat”; ezek közül többet ma különböző nagy múzeumok gyűjteményeiben őriznek –, aki azt 1920-ban Párizsban eladta egy árverésen. A kép később Kurt Hirschland német bankár tulajdonába került, aki a nácik hatalomra kerülése után zsidóként kénytelen volt elmenekülni Németországból. Mielőtt 1940-ben a megszállt Hollandiából is tovább kellett volna állnia Amerikába, Amszterdamban a németek elkobozták tőle a rajzot. A kép aztán 1943-ban a Stedelijk Museum gyűjteményébe került, ők azonban 1956-ban visszaadták azt az eredeti jogos tulajdonosnak, Hirschlandnak. Az ő halála után a rajzot a fia örökölte meg, aki 1983-ban eladta azt a londoni műkereskedőnek, Thomas Gibsonnak, az 1969-ben alapított Thomas Gibson Fine Art Limited alapítójának; most – miután ő évekkel ezelőtt kiszállt az üzletből – az ő fiai adták be az árverésre.
Christian Mourier-Petersen: Fiatal Arles-i nő – forrás: Hirschsprung Collection
A kép egyébként az elmúlt években több kiállításon is szerepelt, például 2005-ben a New York-i Metropolitan Museum of Artban, 2010-ben a londoni Royal Academyn, legutóbb pedig 2018-ban a Tate Britain Van Gogh és Nagy-Britannia című tárlatán.
