Bár az emberiséget mindig is lenyűgözte a világegyetem titokzatossága és végtelen szépsége, a modern ember 300 000 évvel ezelőtti megjelenése, pár évezredes írott történelme a 4,5 milliárd éves Földön, csak egy sor lenne a 13,8 milliárd éves univerzum történetében. Mégis, talán éppen ez a páratlan misztikum az, ami rabul ejti és sarkallja izgalmas kutatásokra, kreatív alkotásokra és kockázatosabbnál kockázatosabb vállalkozásokra tudósok, művészek és felfedezők sokaságát.

- hirdetés -

A modern ember volt az, mely 23 000 évvel ezelőtt az első barlangrajzok egyikén megörökítette a világegyetem csillagait, korai kultúrák istenekhez és szellemekhez társították az égbolt fényeit, a reneszánsz kor pedig, ha lassan is, de Kopernikusz felfedezéseivel lefektette a modern csillagászat alapjait.

A tudományág eredményeit évszázadok óta használják időmérésre és navigációra, segítette a globális kereskedelem és áruforgalom kialakulását, majd az elmúlt száz év robbanásszerű technológia fejlődésének köszönhetően, az ember előbb az űrbe, majd közvetlen szomszédunk, a Hold felszínére lépett.

A tudomány és technológia ilyen törtélem formáló ereje közismert, együtt alakítják a közgondolkodást és ezen keresztül, meghatározó szerepük van a kultúra és a művészetek területén is.

Nem csoda hát, hogy a csillagászat jelentős hatást gyakorol a világ minden táján és ad ihletet olyan alkotóknak, akik koruk tudományos áttörései lelkesítenek, vagy éppen azoknak, akik inspirációt merítenek a felfedezésekből, kutatási eredményekből.

Ezeket, a csillagászathoz kötődő művészeti értékkel bíró alkotásokat mutatja be a Phaidon kiadó Universe – Exploring the Astronomical World című albuma, melyet kézbe véve nemcsak egy lenyűgöző, több évezredet átfogó válogatást kap az érdeklődő, hanem egy egyedülálló kitekintést is a körülöttünk lévő világra. Ráadásul mindezt olyan vizuális nyelven megfogamzva, mely egyfelől közérthető és könnyen emészthető, másfelől a képleírások segítségével éppen annyira tudományos is, hogy az keretet tud adni az átfogóbb, történelmi, csillagászati és technológiai összefüggések megértéséhez is.

Részlet a Universe – Exploring the Astronomical World című albumból

Ezáltal nemcsak azok számára szórakoztató kiadvány, akik kizárólag a művészet ezen egyedi alkotásai és különleges területe iránt kíváncsiak, de olyanok is egy új perspektívával, sok hasznos információval gazdagodhatnak belőle, akik már mélyebb ismeretekkel rendelkeznek a csillagászat és az űrkutatás témaköréről.

Az album barlangrajzokat, festményeket, könyvillusztrációkat, fotókat, űrtávcsövekkel készült képeket, de még mozgó vagy statikus installációkat is bemutat, valamint egy külön fejezetben, időrendben is tárgyalja a különböző alkotások keletkezésének körülményeit és azokat a kutatásokat, felfedezéseket, melyek a művészeket ihlették.

Részlet a Universe – Exploring the Astronomical World című albumból

Márpedig ihlettből nem volt hiány az évezredek alatt. Krisztus előtt 3500 évvel az egyiptomiak azonosították a 12 csillagépet, 2000 évvel később pedig, indiai és babiloni csillagászok kiszámolták az év hosszát is. Ezek alapján készültek az első csillagokat ábrázoló dekorációk, vagy olyan naptárszerű művek, melyek korabeli templomok falát díszítették.

A több száz képből álló gyűjteményben olyan érdekességek is feltűnnek, mint az a mű, mely a manapság jelentős figyelmet kapó lapos Föld teóriák mellett, alig száz évvel ezelőtt, Orlando Ferguson munkája nyomán, a négyszögletes Föld elképzelést öntötte térkép formába. Vagy az a lényegesen több tudományos alappal rendelkező rajz, mely a magyar származású Agnes Denes 1979-es alkotása, és a gömb alakú Föld pontos mását vetíti különböző formákra, így az egyik ceruzával és vízfestékkel készült művén egy fánk alakú felszínre.

Kevésbé a fantázia, mint inkább a valóság inspirálta művek az űrversennyel kapcsolatos plakátok, melyek bár propagandisztikus formában, de mégis a nagyon is létező technológiákat és gyakran heroikus küzdelmeket mutatnak be az 50-es 60-as évek közönségének. Ezeken az alkotásokon az ismeretlen művészek a keleti- vagy a nyugati tudományos eredmények népszerűsítésén túl, az adott nagyhatalom másik feletti dominanciájára is igyekeznek rámutatni, és egyben népszerűsíteni az amúgy jelentős költségekkel és tényleges áldozatokkal járó űrprogramokat.

Részlet a Universe – Exploring the Astronomical World című albumból

Az ilyen párosan bemutatott alkotásokból messze nincs hiány az album oldalain és talán azok a legfigyelemreméltóbb illusztrációk, melyeken együtt láthatók a múltban, az adott kor technológiájával és ismeretanyagával felvértezve készült művek, és mellettük a mai, modern megfelelőjük. Így mutatkozik meg a hatalmas kontraszt a több, mint 2500 éves, akkori csillag együttállásokat, stilizálva ábrázoló alkotás és a néhány éve, a Gaia űrtávcső által az égboltról készített kép között.

A kreativitás és a művészet szó szerinti határokat nem ismerő jellegét dicséri, hogy ember alkotta művek ma már nemcsak a Földön, hanem égi kísérőnkön, a Holdon is találhatóak. Paul Van Hoeydonck, Fallen Astronaut minimalista stílusban, alumíniumból készült mini-szobra a fent is említett űrverseny áldozatainak állít emléket. Melyről a kiadványból olyan részletek is kiderülnek, miszerint Dave Scott, az Apollo 15 parancsnoka a zsebében, engedély nélkül csempészte fel az űrhajóra és helyezte el azt a Hold, Hadley-völgyében.

Szintén feltűnnek az albumban, de már a jövőt és a 30-as évek képi világát idézik azok az űrutazás elkövetkező évszázadait ábrázoló poszterek, melyeket a NASA Jet Propulsion Laboratory képzőművészei álmodtak meg 2015-ben. A sorozat első elemei eredetileg az exobolygók felfedezésének kívántak emléket állítani, de végül a teljes szériában helyett kapott a Jupiter és a Vénusz mellett több más égitest is.

Részlet a Universe – Exploring the Astronomical World című albumból

A kiadvány előszavában Paul Murdin, cambridge-i csillagász pontosan fogalmaz; „Ahogy egyre többet értünk meg az univerzum fizikai működéséről, úgy változik az a forma is, ahogy ábrázoljuk.” És valóban. Ahogy azt az album is nagyon pontosan feltárja, a tudomány és a művészetek szoros szimbiózisban léteznek egymás mellett és legalább annyira inspirálják a felfedezések az alkotókat, mint a művészek határtalan fantáziája, elképzelt világai a tudósokat. Ennek az egymásra hatásnak állít szemet gyönyörködtető emléket az album és remélhetőleg serkent alkotásra, kutatásra sok téma iránt érdeklődőt.