A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása június 19-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Dráfi Kálmánnal, Kiss Domonkos Márkkal, Mohácsi Árpáddal és Szerednyey Bélával.
Dráfi Kálmán
Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész kezdeményezésére 2017 óta minden évben átadják a Cziffra Fesztivál díjait, amelyek célja, hogy a pályájuk elején járó tehetségeket, valamint a legnagyobb kulturális értékeket felmutató életműveket, emberi teljesítményeket mind erkölcsi elismeréssel, mind anyagi hozzájárulással honorálják. A Cziffra György-emlékévben június 9-én három kategóriában adta át a 2021. évi díjakat a szakmai zsűri elnöke, Dr. Vigh Andrea hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rektora, Liszt-díjas, Érdemes Művész és Balázs János zongoraművész, a Cziffra Fesztivál alapító-művészeti vezetője a MOMkultban.
A díjat Konrád György brácsaművész és Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, egyetemi tanár kapta. Dráfi Kálmán a Zeneakadémia elvégzése mellett a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban és Fischer Annie-nál folytatta tanulmányait, DLA fokozatát 2002-ben szerezte meg. Az Országos Filharmónia ösztöndíjasa, majd szólistája volt 1975-től két évtizeden át. Valamennyi jelentős magyarországi szimfonikus zenekarral fellépett, Európa-szerte nagy sikerrel koncertezett; játszott többek között a Leningrádi és a Bostoni Filharmonikusokkal. 1977-től folyamatosan tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2011. július 1-től a Billentyűs és Ütőhangszerek Tanszéke megbízott vezetője, 2012. július 1-től kinevezett tanszékvezetője volt. Tanítványai sorra nyerik a hazai és nemzetközi versenyeket.
Kétrészes interjúnkban Dráfi Kálmánnal arról is beszélgetünk, mikor érezte először, hogy a zongora az ő hangszere; mi volt a legnagyobb öröme a zongora kapcsán; hol tart szívesen vendégkurzust a világban, és mi az, ami a zongora kapcsán a leginkább érdekli elméleti és gyakorlati szempontból; a DLA fokozat a művészetek területén megszerezhető tudományos fokozat, amelyet Liszt Ferencről írott értekezésével szerzett meg: mit jelent számára Liszt, és mit mond róla a tanítványoknak? A tanításban mi a missziója?
VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó
A Dunakanyar szívébe, egy minden eddiginél vadregényesebb helyszínre költözik a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó. Nagymaroson, a Duna-parton, a Börzsöny és a Szent Mihály-hegy lábánál, szemben a Visegrádi várral és a Pilis hegyeivel, csodaszép környezetben élvezhetjük a jobbnál jobb programokat.
Az ország egyik legbarátságosabb fesztiválját a népszerű magyar zenekarok koncertjei mellett színházi előadások, közösségi programok és a gasztronómiai kínálat teszik különlegessé. A június 24. és 27. között rendezendő összművészeti fesztivál szervezőinek célja, hogy a kulturális programok mellett a tájegység természeti csodáira is felhívják a fesztiválozók figyelmét. A helyszínről lenyűgöző kilátás nyílik a Visegrádi várra és a Pilis vonulataira, aki pedig a vízről is megismerné ezt a vidéket, a sportprogramok között erre is lehetősége lesz.
„Számos módon érintette az embereket a járvány, de ami közös mindannyiunknál, az a társas együttlét és kikapcsolódás ellehetetlenülése. Bízom benne, hogy ebből a mentális fáradtságból, amivel szinte mindannyian küzdünk, ki tud segíteni minket az a fajta csodálatos energia, amit egy-egy koncert vagy színházi előadás nyújt, s az a fiatalosság, lendület, fogékonyság és a nyüzsgő Duna-parti életérzés, amit a rendezvényünk képvisel” – mondja Kiss Domonkos Márk, a fesztivál főszervezője, akit arról is kérdezzünk, mikor fogalmazódott meg benne először a VéNégy Fesztivál ötlete; mi az alapkoncepció, és milyen programokkal várják idén a kikapcsolódásra vágyókat?
Szófa irodalmi portál
A Szófa irodalmi portál elsődleges célja az irodalom demokratizálása, az, hogy bárki bárhol egyszerűen, kedvező áron és azonos feltételek mellett juthasson hozzá a legfrissebb magyar irodalomhoz. A bruttó előfizetési díj egy hónapra 1250 forint, tehát egy folyóirat áráért kapnak az előfizetők minimum öt folyóiratot, ráadásul megszűnik a keresgélés és az utánajárás is: az olvasó ott és akkor fér hozzá a lapokhoz, amikor szeretne. Cél, hogy a Szófán Magyarországon nem kapható, de a magyar kultúra számára fontos folyóiratok is elérhetőek legyenek.
Ezen felül egyre bővülő saját tartalommal is jelentkeznek, amely segít eligazodni a lapok kínálatában, és új szerzőket indít el a pályán. Sokan ugyanis nem ismerik, hogy milyen irodalmi folyóiratokat volna érdemes olvasni, sőt, azt sem, milyen folyóiratok léteznek; őket szeretnék orientálni. Ebben segít a Szófa lapajánlója, melyben minden hónapban szemlézik a legfrissebb lapszámokat. A Szófa tehát nemcsak üzleti vállalkozás, de küldetés is: közös platformra hozni az alkotókat és az olvasókat.
Mohácsi Árpád alapítót arról is kérdezzük, mi volt az alapötlet, amely életre hívta a Szófát, és egy mondatban hogyan határozná meg a projektet; kikkel, mely lapokkal alakult ki együttműködés, és a kortárs magyar irodalom hogyan kapcsolja össze a magyar nyelvűeket szerte a világban; milyen digitális platformok és eszközök vonhatók be a fejlesztésekbe, és mi a közösségi finanszírozási kampány célja?
Nagyerdei Szabadtéri Színpad
Hatalmas erdei fenyők és kocsányos tölgyóriások között, a Nagyerdő egyik legszebb részén épült fel Debrecen szabadtéri színpada. Avató ünnepségén, 1950. június 10-én Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékát a szerző jelenlétében, Csenki Imre rendezésében mutatták be, melynek díszletét – egy stilizált székely szőttest és székelykaput ábrázoló színpadképet – Menyhárt József festőművész tervezte.
A Nagyerdei Szabadtéri Színpad nyári programsorozata, a Nagyerdei Szabadtéri Játékok minden évben több mint negyven kulturális programot kínál a régió lakosai és vendégei számára. A Nagyerdei Szabadtéri Játékok idén június 8-a és szeptember 9-e között az ország legjobb színházi produkcióival, legismertebb sztárszínészeivel és zenészeivel szórakoztatja a debreceni nagyérdeműt.
Az idei színházi programsorozatban 8 vendégtársulat 10 produkciójában, a Csokonai Színház 9 előadásában és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok saját ősbemutatójával együtt mindösszesen 20 színházi előadás lesz látható a debreceni Nagyerdei Szabadtéri Színpadon. A színházi évad műfaji keresztmetszete: klasszikus és kortárs, illetve magyar és külföldi vígjáték, bohózat, kabaré, kortárs balett, néptáncjáték, misztériumjáték, zenés játék és musical. Június 29-én a Játékszín érkezik a Szőke ciklonnal. Rejtő klasszikusát Szente Vajk rendezi; Őze Áron, Földes Eszter, Pusztaszeri Kornél, Csonka András és Szerednyey Béla: öt színész lesz látható huszonöt szerepben.
Szerednyey Bélát láthatjuk július 18-án, 19-én is, a Madách Színház Páratlan Páros 2 című előadásában is. A Jászai Mari-díjas színművész-rendező, Érdemes és Kiváló Művésztől, aki sokféle műfajban kipróbálta magát az elmúlt évtizedekben, azt is kérdezzük, mi a legnehezebb a szórakoztató darabokban; mit szeret a legjobban a színházban és színművészetben; a Madách Színház művészeként a prózai szerepek mellett részt vett a Madách musical színházzá válásában is, a Páratlan Páros című előadást pedig színháztörténeti magasságokba emelte Cseke Péter színművész-rendező, színigazgatóval: hogyan készült a Páratlan páros második része?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. június 20-án, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.