Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok MNM Tudástár Világító bronzmadarak a Magyar Nemzeti Múzeum Tudástárából

Világító bronzmadarak a Magyar Nemzeti Múzeum Tudástárából

Blogunkban a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai – régészek, történészek, muzeológusok, restaurátorok – izgalmas bejegyzések formájában tárják az olvasók elé legújabb kutatási eredményeiket. Ezen a héten egy pár bronzkori szobor funkcióját.

- hirdetés -

A Magyar Nemzeti Múzeum bronzkori gyűjteményének kiemelkedő darabjai közé tartozik két, madár alakú, késő bronzkori (1050-800 BCE) bronzfigura. A függesztőfülekkel ellátott ismeretlen lelőhelyű darab egyike (címlapkép) az intézmény legrégebbi, még a 19. században megszerzett műtárgyainak. A másik (az alábbi kép) a felvidéki Csicseren (Čičarovce, Szlovákia) került elő egy baltákat és karpereceket tartalmazó bronzkincs részeként.

- hirdetés -

Ez a tárgy sokáig az egykori Bereg vármegye legjelentősebb kutatójának, Lehoczky Tivadarnak a birtokában volt,

míg 1905-ben el nem adta egy jelentősebb összegért – 600 osztrák-magyar koronáért – a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ez az összeg, mai árfolyamon számolva durván 840 000 Ft, ami nagyjából megfelel egy századforduló környékén élt államigazgatási tisztviselő kezdő fizetésének.

Bikaszarvas madár-alakú figura Csicserről (Čičarovce, Szlovákia) - Fotó: Vágó Ádám
Bikaszarvas madár-alakú figura Csicserről (Čičarovce, Szlovákia) – Fotó: Vágó Ádám

Túlzás nélkül állítható, hogy a két lelet a Kárpát-medencei késő bronzkori fémművesség csúcsterméke. Öntészeti szempontból ezek a madár alakú edények gyakorlatilag a szobrokkal megegyező módon készültek, nagyméretű öntőmaggal, viaszveszejtéses eljárással eljárással, mely egy precíz és üreges öntvényt eredményezett.

A figurák modelljét készítő mester a késő bronzkorban kedvelt szimmetriára törekedett, kidolgozása egyszerre volt visszafogott és mégis részletgazdag. A két összecsukott szárnyú, felemelt fejű madár nagyon hasonló egymáshoz, legnagyobb különbség köztük, hogy a csicseri darab fején szarvak láthatók.

Habár „szarvas füles” madarak (pl. havasi fülespacsirta, füles vöcsök) ismertek a természetben; a csicseri edény valószínűleg egy bikaszarvas vízimadarat ábrázolhatott.

Ez a mitikus keveréklény jellemzően ceremoniális kocsik díszein tűnt fel a késő bronzkor folyamán. Példáit Európa több pontjáról Dániából (Egemose, Skjern), Németországból (Gammertingen), Franciaországból (Charleville-Mézières) ismerjük.

Ismeretlen lelőhelyű madár-alakú figura - Fotó: Vágó Ádám
Ismeretlen lelőhelyű madár-alakú figura – Fotó: Vágó Ádám

A madár alakú bronzedények is hasonló impozáns kapcsolatrendszerrel bírnak, ismert darabjaik a Kárpát-medencén kívül, a késő bronzkori és kora vaskori (900-500 BCE) Észak-Balkánról (Glasinac) és Itáliából (Este, Viterbo, Tarquinia, Salerno) kerültek elő.

Ezeket a különös bronzedényeket különféleképp értelmezték.

Egyesek füstölőedényként, vagy kocsiedények részeként határozták meg őket, melyekben rituálék során bódító növényeket, illatos anyagokat vagy gyógyfüveket égettek. Egy másik elképzelés szerint a korabeli elit háztartások zsírlámpái lehettek, melyek analógiáit megtalálhatjuk az antik Mediterráneumban és a Közel-Keleten, de még a néprajzi tárgyi kultúránkban is.

Ide kapcsolódik:
Krőzus aranya a Nemzeti Múzeum gyűjteményében - MNM Tudástár

A kutatás jelenlegi állása szerint, ez az értelmezés a legelfogadottabb. A közelmúltban Liptóújváron (Liptovský Hrádok, Szlovákia) egy impozáns – fegyverekből, ékszerekből, bronzedényekből, küllős kocsimodell kerékből és egy új madár alakú edényből álló – elit depó került elő. A liptóújvári példány belsejében talált fekete szervesanyag lerakódás GC-MS (gázkromatográfia-tömegspektroszkópia) és Raman mikrospektroszkópiai vizsgálatának eredményei alapján állati zsír maradványait mutatták ki.

A szerző, Dr. Tarbay János Gábor, az MNM Régészeti Tárának munkatársa

Ajánlott irodalom

Hampel, J., A Bronzkor Emlékei Magyarhonban I. Budapest 1886, XVII. tábla 3a-b., LXVIII. tábla 5a-5b.
Hampel, J., A Bronzkor Emlékei Magyarhonban II. Budapest 1892, 21.
Kobal’, J., Tivodor Lehoczky. Seiten seines Lebens und der Tätigkeit. In: Kobal’, J., (Hrsg.), Bronzezeitliche Depotfunde – Problem der Interpretation. Materialien der Festkonferenz für Tivodor Lehoczky zum 175. Geburstag. Ushhorod, 5.-6. Oktober 2005. Ushhorod 2006, 9–26.
Kósa, P., Lovak, szarvasmarhák és tülkös madarak…Késő bronzkori állatábrázolások a Kárpát-medencéből. Határtalan Régészet V/4 (2020).
Müller-Karpe, H., Zum bronzenen Vogelgefäß von Čičarovce. Anodos. Studies of the Ancient World. In: K. Kuzomová (ed.), Honour of Maria Novotná 2 (2002). Trnava, 213–215.
Novotná, M., Die Bronzegefäße in der Slowakei. Prähistorische Bronzefunde II/11. Stuttgart 1991.

Ondrkál, F., Peška, J., Jagošová, K., Sokolovská, D., Kučera, L., The Cult-Wagon of Liptovský Hrádok: First evidence of using the Urnfield cult-wagons as fat-powered lamps. Journal of Archaeological Science: Reports 34 (2020) 1–8.    

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!