Papageno Radio
Színház Béres Mártáé a legjobb színészi alakítás díja a színikritikusok szerint

Béres Mártáé a legjobb színészi alakítás díja a színikritikusok szerint

A legjobb színészi alakításért járó kritikusdíjat az Újvidéki Színház Anna Karenina című előadásában a címszerep megformálásáért Béres Márta kapja.

Tudod, mit szeretek Béres Mártában? – fordultam oda egy fiatal kritikuskollégámhoz még a szavazás előtt. Hogy elvárja, hogy jelen legyek. Ő nélkülem nem játszik. Hogy én kényelmesen üljek a piros bársonyszékben, ő meg nevessen, sírjon, alakoskodjon, belefeszüljön Tolsztojba, Shakespeare-be, Csehovba, na, azt már nem. Merthogy az ő színházának nem ez a dolga. Az ő színházának az a dolga, hogy rászoktasson minket az igazságra. És ebbe feszüljön bele.

Ezért vele nincs is olyan, hogy kellemes előadás. Egészen egyszerűen nem hagy békén minket addig, amíg fel nem tesszük magunknak a ránk vonatkozó kérdéseket. Nem fél elvinni minket a határainkig, és nem félt minket sem attól, hogy ne tudnánk megbirkózni azzal, ami ott ránk vár. És ez nem azt jelenti, hogy az életünk – és következésképpen a színház is – feltétlenül siralomvölgy. Sőt: éppen azt akarja mindenáron elmagyarázni, hogy a világ végül is nem elátkozott hely. Nem egyedül törékenységgel, kiszolgáltatottsággal és önzéssel van kibélelve, hanem a döntés lehetőségével, és azzal a megnyugtató tudattal, hogy semmi sem végleges. És ezzel a szép, finom bravúrral nem is elsősorban magát, hanem a közönséget szabadítja fel. Mert a jó színész az olyan, hogy mindent tud a hazugságról, de ő maga képtelen rá. Éppen ezért számára a színház nem agyjáték, nem kulturális táplálék, és nem az úgynevezett valóság leleplezése. A színház egészen egyszerűen az a hely, ahol nincs kibúvó. Senkinek.

Ide kapcsolódik:
Színikritikusok díja 2021 - Megjelent a Papageno legújabb különszáma

És tudod, miért sikerül neki mindez? – folytattam. – Ez a felszabadítás? Mert

Béres Márta legbelül tudja: véresen komolyan csak az veszi magát, akiknek nem telik iróniára.

Akinek pedig telik, az nagyon pontosan látja, hogy nem a problémák észlelése nehéz, hanem az, hogy miként beszéljünk róluk. És ő éppen ezt próbálja minden este újra és újra kitalálni. Na, de nem egyedül. Juszt se. Velünk. Mondom: ő nélkülem nem játszik.

A laudáció szerzője: Dézsi Fruzsina, a Színházi Kritikusok Céhének tagja

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!