Legendás kocsma a pincében, három rejtett emelet és egy szerelmi botrány. A Zenta utca három összefonódó épülete, lakásbeosztása az egykori lakóiról és életmódjukról is sokat elárul. A közvélekedés szerint a házmester vagy modernebbül közösképviselő mindent tud a házról és a lakókról – a Budapest100-on pedig ennek a képességnek nagy hasznát vesszük.

- hirdetés -

A Zenta utca 1-5 valójában kettő plusz egy ház, a 3 szám ugyanis beékelődik az 1 és az 5 közé. A nagypolgári lakások körbeölelik a kislakásprogram egyszemélyes kis zugait. Az egész épületegyüttes zegzugos és kiismerhetetlennek tűnő, mint egy M. C. Escher kép. A Zenta utca 3.-ban Kovacsis Irén, a Zenta utca 5.-ben Hajdúné Lászlófi Ildikó kalauzolta a sajtóvezetés résztvevőit.

A Bartók Béla útra merőleges Zenta utcában az Uj Otthon Társasház Szövetkezet vásárolta meg a jó tájolású, szabályos telket. A felépülő többszintes városi bérházak tervezésénél igyekeztek megtartani a környék kertvárosi jellegét és ennek előnyeit. Ehhez csak az utcafrontot építették be teljesen, emellett előkerteket vagy csatlakozó hátsókerteket alakítottak ki.

Zenta utca 1-5 – forrás: Budapest100 – fotó: Perdy Fazekas

Ezen elvek mentén dolgozott (Lágymányosi) Fischer József is 1926 és 1928 között, amikor megtervezte a Zenta utca 1–5. épületét. Minden lakó ablaka napfényes, hála az előkerteknek és utca felé nyitott franciaudvaroknak. Sőt, az épület meanderes, kígyózó vonalainak köszönhetően egyetlen lakószoba sem néz zárt udvarra, még a szomszédos házak tűzfalával kapcsolatban álló kislakásoké sem.

A társasház lejtős terepen foglal helyet, Zenta utca felől négy előudvarral, a Budafoki út felől egy előudvarral. A ház magasföldszintes, négy-, helyenként ötemeletes, magastetős. A 2-4 szobás – bizonyos esetekben hallos – lakásokat zárt folyosós lépcsőházakból lehet elérni, amelyeket függőfolyosórendszer köt össze. A folyosókra csak az akkori cselédszobák és konyhák néznek.

függőfolyosók – fotó: Ránki Dániel

Helyenként art deco jellegű díszítés látható. Az első emelettől zárterkélyek találunk, a legfelső szinten ezt nyitott teraszok váltják fel. A félköríves erkélyek és a ház lekerekített sarka dinamikusan hullámzó domborzatot alkotnak, amibe az ablakok tökéletesen belesimulnak. A három kapualjból a két szélső épület tulajdonképpen tükörképei egymásnak. 6 emeleten nagypolgári lakásokat, a földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki pinceszinttel és padlással, a tetőtérben pedig egy műteremlakással.

A középső épület, a Zenta utca 3., működésében és kialakításában is különböző – ezt kislakásos bérháznak szánták, szálló jelleggel működött. A mindössze 17-18m²-es szobákat egy mosdóval szerelték fel, a közös fürdő és a hölgyek/urak feliratú mellékhelyiségek a folyosón voltak. Eredetileg a házban minden elektromosárammal működött, a gázfűtést a lakók egyénileg vezethették be a lakásaikba. Itt lakott a két szélső szárny kiszolgálószemélyzete, valamint a Műszaki Egyetem tanítói bérelhettek itt szobát. 1944-ben összesen 63 lakást jegyeztek az épületben.

Zenta utca 1-5 – forrás: Budapest100 – fotó: Perdy Fazekas

Az apró lakásokat az egyetemek közelsége miatt ma is praktikusak bérbeadásra, azonban aki tehette, bővítette az otthonát. Az önkormányzat a kiköltöző vagy elhunyt lakók lakásait felajánlotta a szomszédnak, hogy összkomfortosítás fejében megkaphatja. Így jöttek létre a mostani 34 m2-es lakások.

Egyedül a házfelügyelő szolgálati lakásának volt eleve két szobája. Valószínűleg ezzel kárpótolták azért, hogy az éjszaka hazatérők kicsöngették az ágyból, mivel régen éjszakára zárták a kaput.

A ház fura szerkezetű, ami a Zenta utca felől első emeletnek tűnik, az valójában a magasföldszint, ezt követi még 5 emelet, aztán egy tetőszint. A folyosók ablakain kitekintve azonban látható, hogy még van három emelet lefelé, a pinceszint.

Kovacsis Irén az egykori Kisrabló alsó szintjén, ahol bár működött.

A 3-as szám alatt, két szinten helyezkedett el a Kis Rabló Étterem és Söröző – ami szinte egyidős volt az épülettel, hiszen az 1920-as évek végén nyílt. A közösképviselő elmondása szerint az étterem családias hangulatú volt, ahova napközben családok jártak ebédelni. A Kis Rabló egyik jellegzetessége az ablakain található kör alakú, színes ólomüveg betét, benne álarcos lovas rablókkal, pisztolyokkal és két vándormuzsikussal. 1973-ban védett vendéglátóhellyé minősítették.

A pincehelyiségben bár működött zongorával. Ez hajnali ötig nyitva tartott, ami az akkori Budapesten kuriózumnak számított és meglehetősen sokféle embert vonzott oda. Gyakoriak voltak az igazoltatások. Ezt mutatja, hogy a razziák elől menekülőknek külön titkos ajtót alakítottak ki. A bár hátsó falánál egy ajtó a ház pincéjébe vezetett, ahonnan a lakóépület bejáratán át távozhattak azok, akik nem szerettek volna a rendőrséggel találkozni.

A ház központifűtés csövei ráadásul remekül vezették a hangot, így lakók is élvezhették a pezsgő társasági életet. Kovacsis Irén a szüleitől egy egész paksaméta iratot örökölt: azt a levelezést, amelyben próbálták elérni, hogy bezárják a zajos a sörözőt.

Zenta utca 1-5 – forrás: Budapest100 – fotó: Perdy Fazekas

Az étterem és a pincehelyiség nagyhatású társadalmi események színhelyeként vált még közismertebbé, átmeneti politikai színtér volt: a frissen párttá alakult, törvényessége elismeréséért kiálló FIDESZ első találkozóját is itt tartotta. A Kisrabló végül 2014-ben zárta be végleg a kapuit. Pár éve a Bölcső Bár & Étterem üzemel a helyiségben. 1989 óta a ház földszintjén lévő másik helyiségben a Holnap Kiadót találjuk.

Táblák az előtérban – fotó: Ránki Dániel

A Zenta utca 3. szám alatt számos eredeti apróságra bukkanhatunk, mint a lépcsőház csendre figyelmeztető táblái, vagy a poroló a tetőn, amely ráadásul forog, így könnyebb rá felgörgetni a porolásra szánt szőnyegeket.

Lakók

A Zenta utca 1., ennek hajdani lakói között találjuk például Dr. Rásonyi Lászlót, a török nyelv és kultúra kutatóját, valamint Baky Győző festőművész–restaurátort. Jelenlegi is itt él a Budapesti Közlekedési Vállalat első női villamosmérnöke, aki mára már nyugdíjas. A Zenta utca 5., szintén tágasabb felosztású nagypolgári lakásokkal. Érdekesség, hogy 1990-ben itt forgatták Tímár Péter Csapd le csacsi! című filmjének pincejeleneteit. A forgatás még ma is élénken él egyes lakókban: „A nagy felfordulásra, arra még jó, hogy emlékszem!” Az udvarban régebben szerszámkészítő műhely működött.

A ház egy korai lakója révén a Zenta utca 1–5. párszor Az Est címlapján is feltűnt. 1929-ben a házban élő báró Orczy Lajosné, született Beke Olga „apró termetű kékselyemruhás asszony” (akinek házassága báró Orczy Lajossal elmondása szerint csupán azért történt meg, mert épp összeveszett szerelmével, és mindösszesen 8 hónapig tartott, amiből néhány napot éltek együtt)

1929 augusztusában revolvert rántott Sipeki Balás Károlyra, a Pázmány Péter egyetem professzorára.

Balás Károly feljelentést tett a bárónő ellen, a vádak pedig életveszélyes fenyegetés, a revolver ellopása és közveszélyes munkakerülés voltak. A revolver ugyanis a professzor íróasztalfiókjából származott. A bárónő azzal védekezett, hogy egy vitájuk során, amikor is öngyilkossággal fenyegetőzött, Sipeki Balás Károly maga árulta el, hol találja a revolverét.

A Zenta utca 3. lakónyilvántartása – fotó: Ránki Dániel

A Délmagyarország tudósítása szerint a tárgyaláson kiderült, hogy az egyetemi tanár csábította el még évekkel azelőtt az addig ártatlan Beke Olgát, és később időnként kisebb pénzösszegekkel honorálta a lány „barátságát”. A viszony addig tartott, amíg a professzor meg nem nősült, közben pedig Olga – aki ekkoriban még manikűröslány volt a Gellért-fürdőben – is hozzáment Orczy báróhoz. Miután mindketten elváltak, a viszony hellyel-közzel folytatódott.

Az események felemlegetése olyannyira felzaklatta a tudósítás szerint a bárónét, hogy anyjával együtt ki akart ugrani a bírósági épület ablakán,

így a tárgyalást felfüggesztették. Az ügy 1931. december 3-án folytatódott, ekkor a bárónő újabb revolveres merényletre szánta el magát, a professzor azonban „nem vesztette el lélekjelenlétét, rávetette magát az asszonyra és kicsavarta a revolvert kezéből”. A kiérkező rendőröktől megrémülve báró Orczy Lajosné szublimátpasztillákat vett be, amelyeket táskájában tartott, ezt követően kórházba szállították.

A Budapest100 részletes programja itt található.

(a cikk a Zenta utca 1-5. alatt álló ház Budapest100 honlapján található adatlapja és a sajtóvezetés alapján készült)