1883. szeptember 21-én volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. Ennek emlékére, a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től ez a nap a magyar dráma napja. Az ünnep alkalmából kortárs magyar drámák friss bemutatóit ajánljuk amolyan sorrend nélküli top 10-es listaként.
A nagy vállalás
Az ember tragédiája 2.0
A nap kötelez, kezdjük ajánlónkat Darvasi László, Márton László, Tasnádi István és Závada Pál egyedülálló vállalkozásával, Az ember tragédiája 2.0-val, amely a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére született. Az ötlet, mint az a tavaly kiadott drámakötet előszavából kiderül, 2016. január 22-én fogant meg, egy, a magyar kultúra napján adott műsorral.
Ezt követte két évvel később Madách művének teljes társulattal és négy rendezővel elkészített előadása, néhány nap múlva pedig nézők elé kerül a folytatás, amelyből kiderül, milyen alkut kötne ma az Úr Luciferrel és milyen történetekbe sodorta Ádámot és Évát a huszadik század.
A 2.0 verzióban Ádám Picassóvá, Éva élettársává, Françoise Gilot-vá alakul, Lucifer pedig mint Santiago Carillo, a Spanyol Kommunista Párt külügyi összekötője lép színre, de lesz bál a Titanicon, a nagyváradi–berlini színben Trianon hatásai kerülnek elő, a csendes-óceáni színben pedig a környezet állapotáról lesz szó.
Hírességek másképpen
Picasso
Maradjunk még néhány felvetés erejéig a spanyol festőnél. „Miért kéne eldöntened egyből, hogy jó-e az, ami veled történik vagy sem? Mintha csak ez a két lehetőség lenne. De mi történik az irányítás és az elengedés között? Miért ne zuhanhatnál csak úgy bele valamibe, amiről azt sem tudod, hogy hova vezet? Ebben a zuhanásban kellene megtanulnod navigálni. Nekem ez őszintébbnek hat, mint reflexből elzárkózni vagy ragaszkodni valamihez. A művet külön kell választani a művésztől. Önzetlen zseni nem létezik. Bántalmazók nélkül üresebb lenne a világ. Ha vállalod magad, jobb ember leszel. Jó emberekkel jó dolgok történnek. Vagy?” A válasz a Trafóban, a Dollár Papa Gyermekei Picassójából derül ki.
A széplélek
1869 és 1886 között építtette Schwangau falu mellett II. Lajos – aka Őrült Lajos, Hattyúkirály, Mesekirály – a Neuschwanstein-kastélyt. „Szándékomban áll újraépíteni az öreg kastélyromot a Pöllat-szurdok mellett, Hohenschwangaunál, a germán lovagok régi várainak autentikus stílusában… gyönyörűbb helyet keresve sem találna senki, szent és megközelíthetetlen, méltó temploma lenne kedves barátom részére, ki megváltást és igaz áldást hozott e világra” – írta a bajor király a kedves és rajongott barátnak, Richard Wagnernek. Ennek megfelelően az sem meglepő, hogy nem építész, hanem egy jeles színházi díszlettervező, Christian Jank jegyzi a nevében a Lohengrinre kastélyt, ami tényleg olyan, mint egy bizarr Wagner-vidámpark. Nos, ez a II. Lajos A széplélek hőse, sorsán keresztül pedig a szerző, a színpadot egyre jobban érző-értő költő, Závada Péter egy olyan kérdést boncolgat, ami a világ bármely pontján, bármely időben, ám főképp tekintélyelvű rendszerekben merül fel. Azt, hogy kivonhatja-e magát egy művész – de még egy műkedvelő amatőr is – a politikából azért, hogy alkothasson, hogy saját tehetsége, ha tetszik, zsenije, akadály nélkül bontakozhasson ki. A Stúdió K télen online mutatta be a Budapesten prózai, Berlinben operarendezőként végzett, kétlaki alkotó, Geréb Zsófia rendezését, most élőben is kiderül, mit jelent a térdráma műfaji megnevezés.
33 változat Haydn-koponyára
És akkor jöjjön még egy zenei sztori. Joseph Haydnt Bécs külvárosában temették el, földi maradványait az Esterházyak kívánságára 11 évvel a temetés után, 1820-ban szállították Kismartonba. Amikor felnyitották a sírt, hogy a holttestet átvigyék az Esterházyak eisenstadti birtokán levő Bergkirchébe, észrevették, hogy hiányzik a zeneszerző koponyája. Bizarr oka volt ennek: a herceg egyik titkára lopta el, és a „Gall-féle koponyatan” követői a koponyával próbálták meg bizonyítani zsenielméletüket. Esterházy Pál mindent megtett azért, hogy megszerezze az eredeti koponyát, amely 1895-ben a Bécsi Zeneszeretők Társaságának tulajdonába került. Hosszú időbe telt, míg 1954-ben test és koponya egyesülhetett, és a szobrász Gustinus Ambrosi elhelyezhette a koponyát a szarkofágba, amelyet Oskar Thide szobrász készített fehér márványból. Esterházy Péter darabja, a 33 változat Haydn-koponyára szól fej és test találkozásáról, és persze arról, hogy mi a mi viszonyunk ehhez a furcsa történethez. A dráma a Bárka Színház és a KLASSZ Zenei Iroda közös felkérésére készült, ősbemutatóját 2009-ben, a Haydn Évben tartották. Az Örkény Színházban Kovács D. Dániel viszi színre.
Lelkiismereti kérdések
10
Székely Csaba 10 című darabjában tíz ember kerül morális dilemma elé. Látszólag semmi közük nincs egymáshoz, de ahogy a lassú sodrással, krimiszerűen kibomló történetből szép lassan kiderül, sorsaikat a párkák összeszőtték. Különös társadalmi tabló ez a darab, amelynek szereplői mind megszegik a Tízparancsolatot. De vajon mindannyian bűnösek? Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek – írja Máté evangéliuma. A darab elnyerte a Kortárs Magyar Dráma díjat és a Színikritikusok díját is. A tatabányai Jászai Mari Színházban Guelmino Sándor rendezi a 10-et.
Pornó
Visky András 2008-ban, Nemzeti Színház drámapályázatára írta meg Pornó – Feleségem története című drámáját. A dokumentumjáték személyes történetből inspirálódott. Hőse egy színésznő, akinek életét a színház határozza meg. A játék öröméért és a boldog pillanatok átadásáért játszik utcagyerekeknek, de a romániai diktatúra ebben felforgatást lát. Jelentenek róla, innen a darab címe, a Pornó ugyanis a színésznő fedőneve a jelentésekben, de ha kisbetűvel írjuk, széles asszociációs mezővel a rendszer minden alkotóelemében jelen van. Szerelmét, az Embert öngyilkosságba hajszolják. A fiatal nő elvetél, majd nem bírva megbirkózni a veszteségekkel, követi őket. Visky darabja egyszerre konkrét és allegorikus, szívszorító és felemelő tragédia, a megnyomorító és tökéletesen szabaddá tevő helyzet rajza. Az előadásért, amellyel Csonka Szilvia visszatér a színpadra, a szombathelyi Weöres Sándor Színházba kell menni.
Humor van, minden van
Hamlear, a dán királyfiból lett brit király története
A nyáron szabadtéren, a gyulai Shakespeare Fesztiválon már láthatták a meglepő című Hamlear, a dán királyfiból lett brit király történetét, Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba darabját. Ahogy a címből egyértelmű, a szerzők a Hamlet és a Lear király cselekményét fűzték egybe, megkeresték a párhuzamokat a két tragédiában, az egymásra rímelő viszonyokat és konfliktusokat, hogy aztán a végeredmény – nem csalás, nem ámítás – egy szórakoztató komédia legyen, amelyben még Bánk bán is feltűnik a színen. Ínyenceknek hozzátesszük, hogy Shakespeare-t követve a szöveg blank verse-ben készült, ám azt prózai és zenés betétek teszik változatossá, és hogy a nyelvi játék újabb szintre kerüljön, a szállóigévé nemesült Arany- és Vörösmarty-fordítások nem egyszer kerülnek humoros helyzetbe. A darab Őze Áron rendezésében Dunaújvárosban, a Bartók Kamaraszínházban látható.
Roletti
Vinnai András Rolettijének alcíme: Jakab és János legendás barátsága. Ajánlója szerint: „A férfibarátság határainak őre már jó ideje szemmel tartja Jakabot és Jánost. Jelentése szerint kezdetben csupán átlagos szomszédok voltak, majd ivócimborák lettek, de aztán történt valami, ami miatt már képtelenség őket kategóriába sorolni. Egyre furább dolgokat művelnek együtt: madárfiókákat mentenek az erdőben, óvónőket inzultálnak, almacsutkával dobnak herén divatos férfiakat, idős asszonyok elől lopják el a liftet, templomi esküvőket zavarnak meg, pszichológiai kísérletekben vesznek részt, bowling pályákat törölnek el a föld színéről és még az olajos csúszka masszázstól sem riadnak vissza.” Mindezt a FÜGE és a TÁP Színház együttműködésében, Jankovics Péter és Szabó Zoltán vezeti elő a szerző színrevitelében.
Nem csak fiataloknak
Hangosan lépek és visszhangzik az Oktogon
A Hangosan lépek és visszhangzik az Oktogon már a címével felhívja magára a figyelmet. Akik írták, nem hivatásos drámaírók. Nagyon fiatalok, annyira, hogy épp most lépnének ki az ún. nagybetűs életbe, ha nem ütött volna be egy világjárvány. Milyen hatással volt és van a Z-generációra a pandémia? Milyen mentális és emocionális tapasztalatokat éltek át ezekben a hónapokban? „A diákok az írás folyamata során egyre mélyebbre ástak, máskor borzongató magaslatokig merészkedtek, érzékenyen felmutatva generációjuk közérzetét. Egy új paradigma mentén kirajzolódó világlátás ez, a társadalmi igazságtalanságokra, az emberi méltóságot sértő gesztusokra fájdalommal reagáló, egymásra óvón figyelő karakterekkel és törékeny sorsokkal.” A jeleneteket Pass Andrea rendezte össze, az előadók a szerzőknél alig néhány évvel idősebb fiatal színészek, a SzínMűHely produkciója a Három Hollóban látható.
Helló, Héraklész!
A kortárs magyar dráma ügye a bábszínházakban van a legjobb kezekben, vethetnénk oda frivol-viccesen. A mondat valóságtartalmát azonban nem vitathatjuk, az ok pedig egyszerű. A bábnak nem klasszikus drámái, hanem klasszikus történetei vannak, ezeket írják újra és újra, társulatra, technikára. Tasnádi István nem csupán a felnőttirodalomban és a felnőttszínházakban mozog otthonosan (lásd föntebb), a kiskorú olvasók és nézők is sűrűn találkozhatnak a nevével. A Helló, Héraklész! kapcsán színlapon és könyvborítón is, hiszen a Budapest Bábszínház felkérésére írt darab regényként is megjelenik. Tasnádi a legendás hős (mai terminológiával: szuperhős), Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről a 10 éven felülieknek. A színes, szélesvásznú előadás rendezője Tengely Gábor.
