• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Film Színház Címlap

Se veled, se nélküled – Richard Burtonre emlékezünk

Szerző: Papageno2021. november 10.
Facebook Twitter E-mail
Richard Burton és Elizabeth Taylor - forrás: port.hu
Richard Burton és Elizabeth Taylor - forrás: port.hu

1925. november 10-én született és 1984. augusztus 5-én hunyt el Richard Burton, aki bár a színházat tartotta igazi művészetnek, olyan filmekben nyújtott emlékezetes alakítást, mint a Kleopátra, Nem félünk a farkastól! vagy a Zeffirelli rendezte A makrancos hölgy.

1925-ben egy tizenhárom gyermekes, otthon walesi nyelven beszélő bányászcsalád tizenkettedik gyermekeként látta meg a napvilágot Pontrhydyfenben, az anyakönyvbe Richard Jenkins néven jegyezték be. A szegény, kiválóan tanuló fiút leginkább a sport érdekelte, de az iskolát tizenhat évesen abba kellett hagynia. A második világháború alatt katonai szolgálatra vonult be a légierőhöz, de látási problémája miatt nem lehetett pilóta. Itteni parancsnoka, egyben egykori angoltanára, Philip Burton vette pártfogásába, örökbe fogadta, és rábeszélte, hogy fejezze be iskolai tanulmányait. Oxfordi ösztöndíjat szerzett neki, és meggyőzte, hogy feltűnően szép bariton hangját színészként kamatoztassa.

1947-ben szerelt le, ezután a West End színházaiban szerepelt. Első filmjének forgatásán beleszeretett partnerébe, Sybil Williamsbe, akit feleségül is vett. 1952-ben Hollywoodba szerződött, a következő évtől a híres londoni Old Vic társulat tagja lett, Shakespeare-szerepek egész sorát játszotta, többek között a Hamletet is.

Richard Burton A palást című 1953-as film sajtófotóján - forrás: wikipedia
Richard Burton A palást című 1953-as film sajtófotóján – forrás: wikipedia

Már első hollywoodi filmjéért Oscarra jelölték, majd 1953-ban újra, az első szélesvásznú film, A palást főszerepéért. 1958-ban a John Osborne drámájából Tony Richardson rendezésében készült Dühöngő ifjúság című filmet a kritika némi fanyalgással fogadta, ő viszont pályája egyik legjobb alakításának tartotta Jimmy Porter megformálását. Életének fordulópontja a Kleopátra (1963) című film volt. Minden idők egyik legköltségesebb és leghosszabb ideig készülő szuperprodukciója hatalmas ünneplésben részesült, amiben a nézettség és a siker mellett az is közrejátszott, hogy a forgatás közben szerelmi kapcsolat szövődött a két főszereplő, Burton és Liz Taylor között. (Akkor még mindketten házasok voltak, a viszonyukat csak egy elhúzódó válás után törvényesíthették.)

Kapcsolatuk két házasságot és két válást élt meg. A „se veled, se nélküled” időnként botrányba csapó hullámai állandó témát szolgáltattak a bulvárlapoknak. A magánéleti gondok ellenére jelentős közös alakításaik születtek: együtt játszottak Az iguana éjszakájában (1964), a Makrancos hölgyben (1967), és felejthetetlen alakítást nyújtottak a Nem félünk a farkastól (1966) vergődő értelmiségi házaspárjaként. A filmet Oscar-díjra is jelölték, de azt csak Elizabeth Taylor kapta meg. Burton 1964-ben játszotta Becket canterbury érseket a Becket című filmben, alakításáért szintén Oscarra jelölték.

Richard Burton és Elizabeth Taylor mint Antonius és Kleopátra 1963-ban ​- forrás: wikipedia
Richard Burton és Elizabeth Taylor mint Antonius és Kleopátra 1963-ban – forrás: wikipedia

Több mint negyven filmben szerepelt, játszott lezüllött lelkészt, alkoholista tanárt, volt VIII. Henrik, Petrucchio a Zeffirelli által rendezett Makrancos hölgyben, pszichiáter a Peter Shaffer Equus (1977) című drámájából készült filmben, és ő alakította a címszerepet a Richard Wagner életéről készült szuperprodukcióban (1983). Utolsó filmjét 1984-ben forgatta Orwell 1984 című művéből. Színpadi alakításai közül különösen a Hamlet emelkedik ki, amelyet 1964-ben a Broadwayn mutattak be John Gielgud rendezésében. Halála után négy évvel svájci nyaralójának pincéjében megtalálták az emlékezetes előadást megörökítő filmet, amelyet kockáról kockára felújítottak, így a szélesebb közönség is megismerhette.

Kiváló versmondó volt, a szintén walesi Dylan Thomas – barátja, ivócimborája – talán legjobb tolmácsolója. Szerepelt a neve a 30 ezer tévénéző szavazata alapján 2002-ben összeállított „100 legnagyobb brit” listáján, holott a szavazók nagyon szigorúak voltak: a film és színház világából rajta kívül csak Julie Andrews és Charlie Chaplin került fel a listára. Az Oscar-díjra hétszer jelölték, de egyszer sem kapta meg, egy gyermekeknek szóló hangoskönyvért viszont Grammy-díjat vehetett át. Többször járt Magyarországon, utoljára 1982-ben, a Wagner-film forgatásakor.

Richard Burton és Julie Andrews a Camelot Broadway-feldolgozásában - forrás: wikipedia
Richard Burton és Julie Andrews a Camelot Broadway-feldolgozásában – forrás: wikipedia

Köztudomású volt róla, hogy keményen iszik, élete végén súlyos hátfájással küzdött és fájdalomcsillapító-függőséggel. Sokszor keveredett botrányokba szabadszájú nyilatkozatai miatt, 1974-ben az összes BBC-produkcióból kitiltották, mert nyilvánosan megkérdőjelezte Sir Winston Churchill épelméjűségét a második világháború alatt. Ötször nősült, de csak négy felesége volt, kétszer egymás után Elizabeth Taylort vette el. Alig ötvennyolc évesen, a svájci Célignyben halt meg 1984. augusztus 5-én, s ott is temették el.

(via MTI)

színház film kleopátra elizabeth taylor richard burton
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésHámori Máté: „A régi történetek akkor nyernek értelmet, ha mi magunk válunk főszereplőkké”
Következő bejegyzés Straub Dezső saját színházban akarja folytatni

Ajánlott Bejegyzések

Carlo Goldoni - forrás: Wikipédia
Intermezzo

Az olasz vígjáték atyja – Carlo Goldoni művészete 

2023. február 6.3 perc olvasás
Zuzana Marková - fotó: Joan Tomás
Müpa magazin

Online elérhető Bellini Alvajárója a Müpa Home műsorán

2023. február 6.2 perc olvasás
A Vihar című előadás Alessandra Serra rendezésében
Intermezzo

Görög, indiai, grúz vagy éppen kínai társulatok is érkeznek az idei MITEM-re

2023. február 6.9 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Gothár Péter - fotó: Kolibri Színház Promóció

Gothár Péter: „Kis drámák, amiken keresztül fel lehet készülni a nehezebbekre”

Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.