19. ablak: Örökzöld

A mai napi zene kakukktojás, mert nem komolyzenei felvétel. Viszont klasszikus. Legalábbis azoknak, akik a nyolcvanas évek közepén már nyiladozó értelemmel nézték a karácsonyi tévéműsort, és benne A téli csillag meséjét.

Mintaszerű verses-zenés összeállítás, népművelő szórakoztatás, a korszak ismert színészeivel, zenészeivel. Ismert, mert a nyolcvanas évek közepéhez – 1984-hez, az már majdnem a fele, ráadásul utána mindig ismételték – nem illik a celeb szó. Ebben a műsorban volt egy Kormorán-zenéjű József Attila-vers.

Lehetnének mesés képek is, az egyszerű, nyugodt – kisbabát nem zavaró – zene megengedné. Ehelyett jönnek a háromkirályok, pontosan úgy, mint az Egy szerelem éjszakája három királya, és minden máris karcosabb, átélhetőbb, ha tetszik, realistábbá  válik a kép. De ez a nyolcvanas évek közepén nyiladozó értelemnek még nem tűnt fel. Abba a fülbe bekúsztak a gyerekbarát dallamok, a zenére könnyen ment a versszöveg és a karácsonyi történet megjegyzése is. Ennyire egyszerű lenne, csak ennyi a titok, hogy zene és szöveg…?