• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Zenélő bábok Színház Zene

Az anyagok tánca: A csodálatos mandarin

Szerző: Budapest Bábszínház2017. március 18.
Facebook Twitter E-mail
A csodálatos mandarin - Állami Bábszínház

Molnár Gál Péter érzékletes, Koró György díszletközpontú (!) elemző leírása egy legendás, világot bejárt bábelőadásról, amelyet a Szilágyi Dezső-Koós Iván-Szőnyi Kató trió vitt színre.

„A bábszínház sem kivehető a színháztörténet áramlataiból. Oláh Gusztáv a legelső magyarországi A csodálatos mandarinhoz (1945) romantikus rablóbarlangot tervezett, és csak Harangozó Gyula második Mandarin-koreográfiájához (1956) adott Fülöp Zoltán egy modern Babilon neonfényes felhőkarcolóival a züllött burzsoá társadalmat a háttérbe vonó díszletet. Koós egymást fedő, különböző síkokban mozgó, három sor fémrácsot állított a térbe. Nem meghatározott tárgyak. Ipari jellegük mégis fölkelti egy eliparosodott világ termelésre összpontosító tárgyszerűségét. A háttérben aprócska embersereg vonul. Dróton fityegnek. Katonás rángással mozognak. Hangyaszerűek. Foszlott sikátorban van az apacstanya. Arctalan a három csavargó. Arcuknál jellegzetesebb domború mellük, izomzatuk. Üres A lány arca is. Szeme sincsen, sem orra, szája. Hangsúlyozottan bábszerű lény. Jellemét tekergő, hosszú végtagjai, karcsú lába, csábos karja határozza meg. A megjelenő Mandarin varázslatos idegenszerűségében hat leginkább emberinek ebben a tárgyszerű faunában.

A Mandarinnak van arca. Emberi vonásai. Az arctalanok, a tömegemberek közt egymaga képviseli az emberséget. Ő az Ember. Emberszerűségét növeli a közte és a többi báb közötti ritmuskülönbség.

Lassan, méltóságteljesen, szakrális megfontoltsággal mozog. A többiek ideges sebességgel. Szögletesen. A Mandarin puhán, csonttalanul. Széles taglejtések helyett rebbenésekkel fogalmaz. Apró remegések, vágytól megmerevedő mozdulatlanság és finom reszketések hangsúlyozzák másságát. Amint elönti a vágy, mögötte bokorszerű díszletelemek tűnnek föl, mintha égő csipkebokrok volnának. A festett piros és narancs lángnyelvek elfödik a rablótanya szegényes, naturális szürkéjét.

A Lány után lódul a Mandarin. Kezdetét veszi a szenvedélyes rohanás. Pörgő-forgó, ördögmotollaszerű csigalépcsőféle (gerincoszlop? életfa?) szabálytalan fogazatrendszerében fut fölfele üldöző és üldözött. Az összezsugorodott bábokra ránehezedik a környezet. Monumentálisra növekszik. Fenyegetővé tesz. Törékenységében kiszolgáltatott a szerelmi párharc. A Lány mozdulataiba átsugárzik a Mandarin emberszerűsége.

Az ’50-es években a bábszínház meghívta magához az első magyar Mandarinból A Lányt táncoló primabalerinát, dr. Szalay Karolát megkoreografálni a bábok mozgását. Ez, természetesen, a tanulóévekben esett meg. Az önmaga képességeiben megbizonyosodott bábszínháznak nem volt többé szüksége vendég tánctervezőkre, még megbábosított táncjátékoknál sem. Az anyagok kiválasztása, a bábjátéktípus melletti döntés megszabta a játék mozgási lehetőségeit. Már az anyag és az anyagoknak a térben elhelyezkedése koreografálta a táncokat, a taglejtéseket, a gesztikus beszédet.” (Molnár Gál Péter: Bábszínháztörténet)

„Azért kell megemlíteni Orson Welles elévülhetetlenül klasszikus, formabontóan formateremtő filmjét, mert A csodálatos mandarin 1969-es bábszínpadi feldolgozásában, az előadás kezdetén a színpad felső síkjában vízszintesen mozgatott fémrácsok az Aranypolgár híres képsorára utalnak.

A Bartók-pantomim fontos eleme volt a szuffita közepéről aláhimbálózó, ingaszerű alkotmány. Egyszerre az idő múlását jelképező óra alkatrésze, egyszerre ijesztő rendeltetésű, ipari eredetű tárgy, azzal a fenyegetéssel, hogy letarolja a bábszínpad szereplőit és ízekre zúzza a testüket (…). Borzongató érzésünket az inga játéka, térfogatnövekedése erősíti meg. Amikor a Mandarin csillapíthatatlan vágyakozásában újra és újra föltámad, az inga, mintha legyőzték volna, megjuhászodva visszahúzódik; amikor pedig a csavargók ismét merényletet követnek el a varázserejű vendég ellen, az inga megint eluralkodik a színpadon, egyre szélesebben leng és egyre nagyobb távolságokat fut be vasökölként lengő kalapácsfejével.

(…) ez az inga A csodálatos mandarin színpadán mégsem inga. És kalapácsfejnek sem kalapácsfej. Eredetét tekintve ipari rendeltetésű gyártmány. Egyben valamely óceániai törgy totemisztikus tárgyára is emlékeztet. Az inga talányos és sejtelmesen fenyegető eleme az előadásnak.

Különleges vonás. hogy a díszlet egyik eleme ennyire sokféle irányba húzó képzettársításokat kelt, ilyen sokféle jelentés hatását érezteti.

Nagyon is valószínű, hogy a díszlet egyetlen részletének ezt az önállósuló, a szereplőkkel, a zenével, a történettel, a drámai összeütközésekkel egyenértékű szerepét csak a bábszínházban – vagy a happeningeknél – érhetjük tetten. Nem mintha a hagyományos díszletnek nem volna szüksége ilyen jelentésnövekedésre, ilyesfajta együttjátszásra a színház többi elemével, hanem azért, mert a színpad világát csak itt nem tördeli szét: hiszen a színész ugyanúgy tervezett, mint maga a díszlet. Eszményien összehangolt háttér és előtér, játszó személy és drámai környezet.

Mégis, az inga mintha a Bartók-művön kívülről érkezett volna a színpadra. Külső, bölcseleti szempont kényszerítette a történet elmesélésére ezt a valóságos és szellemi értelemben egyaránt sok helyet elfoglaló ingát.

Nem a mese elbeszélése kívánta meg létezését, hanem a mese értelmezésének igénye. Hajszálnyi választotta el a tervezőt is, a színre alkalmazót is attól, hogy túlértelmezzen, és talányos többértelműségét elszegényítve egyfajta megfejtést kényszerítsen rá a történetre.

Szerencsére, az előadás ezt a hajszálnyi határvonalat nem lépte át.” (Kroó György: A csodálatos mandarin)

A csodálatos mandarin – Állami Bábszínház
A csodálatos mandarin – Állami Bábszínház
A csodálatos mandarin – Állami Bábszínház
A csodálatos mandarin – Állami Bábszínház
A csodálatos mandarin – Állami Bábszínház

Bartók Béla–Lengyel Menyhért: A csodálatos mandarin

Szereplők: Szöllősy Irén (Lány), Pataky Imre (Mandarin), Havas Gertrud, Szakály Márta,   Kiss István, Elekes Pál, Erdős István, Gyurkó Henrik, Ősi János, Varanyi Lajos

Átdolgozó: Szilágyi Dezső

Tervező: Koós Iván

Rendező: Szőnyi Kató

Bemutató: 1967. január 27., Állami Bábszínház

budapest bábszínház állami bábszínház molnár gál péter kroó györgy bartók béla zenei bábszínház
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésIránytű a képzőművészethez
Következő bejegyzés 2017. március 19.

Ajánlott Bejegyzések

Moór Marianna 1960-ban - forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Intermezzo

Akit „csodás szerepekkel kényeztetett az élet” – a 80 éves Moór Mariannát köszöntjük

2023. február 4.4 perc olvasás
Páll Éva - forrás: Müpa
Müpa magazin

A délszláv zenétől az erdélyi hangulatokig – A népzenét ünnepli a Müpa

2023. február 4.2 perc olvasás
Intermezzo

Slágerek, mítoszok és különös állatfajok – 10 érdekesség Máté Péter életéről

2023. február 3.2 perc olvasás

Szólj hozzá Mégsem

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.