Mire jó egy szerzői összkiadás?

Bartók Béla zongoratanítványával Ann Chenee-vel, 1940-es évek (fotó: G. D. Hackett / ZTI)

Mint arról korábban beszámoltunk, két jelentős Bartók-sorozat új köteteinek bemutatójára került sor az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében február 11-én. Mindkét sorozatot az Intézeten belül működő Bartók Archívum munkatársai szerkesztik. Hogy mi is ennek a jelentősége, nem csak a szűken vett szakma számára, arról Kerékfy Márton az archívum munkatársa beszélt Tóth Endrének.

Olvasson tovább Tóth Endre blogjában, aki irodalom és zene kapcsolatát boncolgatja.

A Bartók-művek 48 kötetesre tervezett kritikai kottaösszkiadása keretében – melynek elindulását 2015. szeptember 26-án, a zeneszerző halálának 70. évfordulóján jelentették be – elsőként a Gyermekeknek című zongoradarab-sorozat jelent meg, Vikárius László és Lampert Vera közreadásában. A most napvilágot látott negyedik kötet pedig Bartók népzenéről és a népzenekutatásról írt ismeretterjesztő munkáit tartalmazza.

„Egy nagy zeneszerző összes művének kritikai kiadása mindig gigászi, több évtizeden át tartó munka eredménye, és rendszerint óriási a kihatása nemcsak a zenetudományra, hanem az előadóművészetre is. Elmélyíti az alkotóval, az életművel, az egyes művekkel kapcsolatos ismereteinket, sok esetben évtizedes vagy évszázados mítoszokat, tévhiteket oszlat el még untig ismertnek hitt művek keletkezéstörténetével vagy autentikus előadásmódjával kapcsolatban is, azonkívül…(az interjút ide kattintva olvashatja teljes egészében)

EMB Zeneműkiadó munkáját a német Henle kiadó segítette, amelynek több évtizedes szakértelme és tapasztalata van az összkiadások terén (ők jelentetik meg a Haydn-, a Beethoven- és újabban a Brahms-összkiadást).”

(Via Fidelio)