Bartók Béla és Gustav Mahler műveit szólaltatják meg a New York-i Filharmonikusok március 28-án a Müpában leköszönő zeneigazgatójuk, Alan Gilbert vezényletével.
“Ki merem jelenteni, hogy Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabja a 20. század legnagyobb zenéje,
profán mesterműve és nagyon határozott üzenete van, csakúgy, mint Mahler IV. szimfóniájának. Ez a német szerző legnemesebb szimfóniája. A Bartók-mű egy döbbenetesen drámai útra viszi a hallgatót és ehhez valódi kontraszt kellett, amire Mahler szimfóniái közül a hatodik például egyáltalán nem lett volna alkalmas, de ez a két ikonikus darab egymás tökéletes ellentéte” – fogalmazott a műsoron szereplő művekről Alan Gilbert a Bartók Rádiónak.
A karmester egyik legkedvesebb feladata a koncertműsorok összeállítása. “Alapvetően fontos, hogy igazán nagyszerű darabok kerüljenek egymás mellé egy hangversenyen és ebben az esetben biztosan erről van szó” – jegyezte meg.
“Ami Bartók művét illeti, említettem már, hogy nemcsak életművében, hanem a 20. századi zenetörténetben is a legfontosabb alkotásnak tartom. Az intellektus és az érzelem tökéletes egyensúlyban jelenik meg benne. Zseniális szerkezetű és tökéletesen emocionális mű. Nagyon sokat dolgoztunk ezen a darabon, úgyhogy remélem, sikerül elnyernünk a magyar közönség tetszését” – fogalmazott Alan Gilbert.
A Mahler-műről, a IV. (G-dúr) szimfóniáról azt mondta, hogy az “a gyönyörű véget érő életről és a mennyország megtalálásáról szól. Ezt a megható utazást szeretnénk megmutatni a koncerten”. A New York-i Filharmonikusokkal ebben a darabban Christina Landshamer német szopránt hallhatja a Müpa közönsége.
A neves karmester, akinek egyébként szülei is a New York-i Filharmonikusok művészei voltak, utolsó szezonját tölti az világhírű együttes zeneigazgatójaként.
A teles interjú március 28-án a Bartók Rádió Muzsikáló reggel című műsorban hallható teljes egészében, ahol Alan Gilbert arról is beszél, hogy hogyan kezdte annak idején a munkát az együttessel és miként tervezi jövőjét.
