A Himnusz, az Országos Széchényi Könyvtár legértékesebb kézirata

Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményének kézirata - MTI Fotó: Balogh Zoltán

Megújították a Himnusz kéziratának letéti szerződését, amelynek értelmében továbbra is az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) marad Kölcsey Ferenc költeményének kézirata.

Erkel Hymnusa 1844 tavaszán keletkezett. Az, ahogyan Kölcsey verse végérvényesen összefonódott Erkel zenéjével és jelképpé magasztosult, az elmúlt több mint másfél évszázad magyar kultúrtörténetének egyik legérdekesebb folyamata.

Legány Dezső zenetörténész megfogalmazásában: „Nem népzene és mégis az a Himnusz, a Szózat és a Rákóczi induló, e három nagy zenei sóvárgás, intelem és riadó a helytállásra, mely a magyar népet összefogja. Bennük magára és egymásra talál a magyarság minden tagja bárhol is él. Ez emeli a népzene: az egész nép tulajdonának rangjára. Mind a három a csak-azért-is élni akarás és élni tudás jelképe lett. A szembefordulás és áldozatvállalás szülöttei, s annál viharosabban terjedtek és bukkantak fel újra a változó idők során, mentől inkább igyekeztek megújuló elnyomással útjukat állni.”

Forrás: Erkel Ferenc tanulószoba

Az OSZK sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, amely nem a könyvtár tulajdonát képezi. Ezek közül a legkiemelkedőbb és legértékesebb kézirata, a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költemény – fejtette ki Földesi Ferenc, a könyvtár különgyűjteményi igazgatója, a szerződés hétfői aláírásakor.

Kölcsey Ferenc kéziratait és könyvtárát végrendeletében unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta. Mivel a fiú ekkor még kiskorú volt, a kéziratok további sorsáról édesanyja, Kölcsey Ádámné, Szuhányi Josephine gondoskodott. A hagyaték a következő évtizedekben több részre szakadt, kerültek okmányok a Magyar Tudományos Akadémia és a Széchényi Könyvtár tulajdonába, ám az értékes verskéziratok egy kötege, köztük a Hymnus is, a család tulajdonában maradt. Ez utóbbi sorsáról azonban a 20. század közepéig semmit sem tudott az irodalomtudomány.

1944 nyarán, a háború pusztításától félve helyezte el letétként Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda a pótolhatatlan kéziratot az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol azóta is őrizik. A családnak kezdettől fogva a legfontosabb szempontja volt, hogy a kézirat biztonságban és méltó körülmények között legyen – emelte ki az örökösök képviseletében Fáy Péter, László Magda unokája. Hozzátette: ezért döntött úgy a család, hogy a nemzeti könyvtárban helyezi letétbe a dokumentumot, amelynek az intézmény azóta is gondos őrzője, illetve évente egyszer a közönség számára is láthatóvá teszi. A letéti szerződést határozatlan időre írta alá a két fél.

Minden, amit a Rákóczi-indulóról tudni kell

(Via MTI)