A Salzburgi Egyetemi Könyvtárba került az Ünnepi Játékok történetében nagy szerepet játszó, kiváló tehetségű, politikai szerepvállalása kapcsán azonban ellentmondásos karmester hagyatéka. A Grazban született és Salzburgban elhunyt karmester dokumentumai és tárgyai a kutatók és a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek lesznek.
- hirdetés -
A hagyaték könyveket, partitúrákat, fotókat, újságkivágásokat, személyes dokumentumokat és tárgyakat tartalmaz. Augusztusban néhány napig láthat ebből egy kiállítást a közönség, ezt követően rendszerezik és feldolgozzák az anyagot.
2015-ben, a Karl Böhm terem avatásakor a Salzburgi Ünnepi Játékokat igazgató Helga Rabl-Stadler fontosnak tartotta elmondani: a karmester, operaigazgató kivételes művészi teljesítménye nem kérdőjelezhető meg, politikailag azonban komoly tévedései voltak. (Erre a teremben található tábla két nyelven emlékeztet.) Bár nem lépett be a náci pártba, 1933-tól tagja volt a Szövetség a Német Kultúráért szervezetnek, felvételi kérelmét pedig így indokolta: „Bizonyára, ha német dirigensként, a kormány szándékának megfelelően Bécsbe megyek, számos hívem stimulálólag hatna a nemzetiszocialista eszmékre, tekintve, hogy ráadásul született osztrák vagyok.” A Bécsi Staatsoper élére Hitler kérésére került, a háború végén a Führer azok közé az „istenáldotta teheteségek” közé sorolta, akiket még a hátországbeli katonai kötelezettségek alól is felmentett. Böhm kihasználta a Harmadik Birodalom adta karrier lehetőségét; írásban nem voltak antiszemita megnyilvánulásai, szóban bizonyos visszaemlékezések szerint igen. 1945 után – hasonlóan Karajanhoz – fellépési tilalom élt ellene, amit 1947-ben megszüntettek.
Karl Böhm 1917-ben vezényelt először szülővárosa operájában, ezt követően mintegy hatezer alkalommal állt a pulpituson szerte a világon. A legfontosabb helyszínek pályáján Bécs, Drezda, Salzburg és Bayreuth voltak. Wagner- és Mozart-interpretációi megkerülhetetlenek, jelentős szerepe van Richard Strauss életművének (újra) felfedezésében.
(Via ORF)
