Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Színpadon a pécsi orgonaépítő dinasztia élete

Színpadon a pécsi orgonaépítő dinasztia élete

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Nemrégiben megjelent a pécsi orgonaépítő, Angster József önéletrajza és egy családregény, továbbá elkészült egy színdarab, amely a pécsi orgonakészítő dinasztia különös sorsáról szól.

Angster József

Angster József 1834-ben született a horvátországi Kácsfaluban, Eszéken inaskodott, majd hosszúra nyúlt vándorlásai Bécsbe, onnan Németország és Svájc különböző tájegységein át Párizsig vezettek. 1867-ben Pécsett telepedett le, mintegy 800 orgonát épített, üzeme az Osztrák-Magyar Monarchiában a legjelentősebbnek számított. Részt vett a párizsi Notre Dame és más nagy székesegyházak orgonáinak építésében. Ő az egyetlen magyar orgonaépítő, aki három éven át Párizsban, a világ leghíresebb műhelyében dolgozott Cavaillé-Collnál.

Magyarországon nevéhez fűződik a pécsi zsinagóga, a kalocsai székesegyház, a fasori református templom, majd fiai nevéhez többek között a budapesti bazilika, a szegedi Fogadalmi templom orgonájának megépítése. Húsz évig vezette az általa alapított manufaktúrát, kiérdemelte a megrendelők óriási bizalmát, majd a család generációról generációra adta tovább az alapító által felhalmozott örökséget és tudást. 1886-ban könyvet írt Az orgona története, lényege és szerkezete címmel.

2015-ben egy templomi hangszert idéző emlékművet állítottak Pécsett Angster József és családja tiszteletére.

A Rózsavölgyi és Társa kiadónál jelent meg Angster József: Életrajzom – Egy XIX. századi magyar orgonaépítő naplója, egy csaknem 600 oldalas, korabeli fényképekkel és rajzokkal is illusztrált kötet. Tolvaly Ferenc Égi zene című, valós és fiktív elemeket egyaránt ötvöző családregénye három egymásba fonódó történet, amelyben szintén három stílus uralkodik: egyfelől a 19. század végi, 20. század eleji regényé, a képzelt naplóé; a Bérczi Zsófiáról, a család leszármazottjáról mintázott elbeszélő hang pedig kortárs irodalmi jegyeket mutat.

- hirdetés -

A pécsi orgonagyár

„2017-ben ünnepeljük az Angster József által 1867-ben alapított orgonagyár 150. évfordulóját, ebből az alkalomból és a gyárnak emléket állítva született ez az előadás. Belső drámáját két azonos nevű, ám ellentétes sorsú ember élete adja. A kácsfalusi német anyanyelvű gyáralapító erős hittel és tehetséggel felépítette Közép-Európa egyik leghíresebb orgonagyárát, míg két generációval később nagyapám, ifj. Angster József – aki idén lenne 100 éves -, bár elköteleződve készült a gyárvezetésre, hivatását derékba törte a kommunista diktatúra. Az előadásban a család és a gyár történetéhez köthető események, sajtóanyagok és a gyáralapító önéletrajzi írásának részletei elevenednek meg, ifj. Angster Józsefről készült dokumentum felvételek, illetve Angster Judittal és Budavári Attilával készült riportfilmek kerülnek levetítésre. Mozgó installációk, kép- és hangfelvételek segítségével idézzük fel az Angster hagyományt és az orgonák égi hangját” – fogalmazott Bérczi Zsófia, aki interdiszciplináris dokumentumszínházként viszi színre az Angster re-generációk című előadás alapanyagát.

Angster re-generációk – fotó: Élőkép Társulat

A dokumentum- és fikciós elemeket vegyítő előadás korabeli újságcikkekkel, fotókkal, hang- és videofelvételekkel, a dokumentumok színpadra alkalmazásával és látványszínházi jelenetekkel idézi fel a gyár és a család történetét, a reformkor varázslatos hangulatát és az orgonák éteri hangját. Először a gyáralapító önéletrajzi írásának részletei elevenednek meg, majd a harmadik generáció vezetőinek és a gyár munkásainak vallomásain keresztül beleláthatunk a gyár felszámolásának tragédiájába. A műhelyt ugyanis, amely a Szent István-bazilika, a pécsi székesegyház és a szegedi dóm orgonáját is készítette, 1949-ben államosították, vezetőit koholt vádak alapján elítélték, ifjabb Angster Józsefet a szegedi Csillagbörtönbe küldték. Ezután katonai szekrényeket, hokedliket, úttörőfurulyákat, kutyaólat, de még koporsót is gyártottak a nagy múltú üzemben. Bérczi Zsófia 20 éves korában nagyapjáról dokumentumfilmet kezdett forgatni, amely végül színdarabbá alakult. A filmhez készült rövid videóinterjúk közül néhány az előadásban is látható. Az Élőkép Színház produkcióját a jubileumi év alkalmából a Temesvári Magyar Napokon szeptember 24-én tűzték műsorra, a budapesti Bethlen Téri Színházban október 5-én, a pécsi Bóbita Bábszínházban október 19-én és 20-án is láthatja a közönség.

(Via MTI)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X