Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo A zenetörténet legbabonásabb zeneszerzői

A zenetörténet legbabonásabb zeneszerzői

Péntek 13. alkalmából olyan történeteket válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a zeneirodalom egy-egy jól ismert alkotását sokszor nem csak a művészi megfontolások, de a babona, a hiedelmek, vagy éppen a tizenhármas számtól való félelem alakította olyanná, amilyennek most halljuk.

A kilencedik a határ. Aki ezt túl akarja lépni, annak távoznia kell… Azok, akik megírták a kilencedik szimfóniájukat, túlságosan közel jutottak a Túloldalhoz

– jegyezte meg Arnold Schönberg.

Gustav Mahler

Mahler kifejezetten tartott attól, hogy Kilencedik szimfóniát komponáljon, hiszen a nagy példakép, Beethoven meghalt a Kilencedik befejezése után (igaz, előbb még megírta a zenetörténet talán legfontosabb vonósnégyeseit), tanára, Bruckner már be sem tudta fejezni saját Kilencedikjét, a mai számozás szerint pedig Schubert és Dvořák utolsó szimfóniája is kilences sorszámú.

A zeneszerző mindezeket figyelembe véve választott kerülőutat, és a VIII. szimfónia után elkészítette a Dal a Földről című alkotását, amely nem más, mint egy dalciklusnak álcázott szimfónia. A zeneszerző végül nem kerülhette el, hogy a sorban következő, valójában tizedik szimfóniája a 9-es sorszámot kapja.

Manuel de Falla

Jelentősége a modern spanyol zene fejlődése szempontjából körülbelül hasonló, mint nálunk Bartóké és Kodályé együttesen. Legapróbb műveit is éveken át javítgatta, csiszolta, olykor még a bemutató után is változtatott rajtuk. Műveinek ez a lekerekített befejezettsége okozza, hogy viszonylag kevés műve ellenére a 20. század egyik legismertebb mestere

– írja róla Szőllősy András.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a zeneszerző fiatal korában hipochonderségével kergette őrületbe az őt körülvevőket, felnőttként pedig úgy tartotta, hogy a telihold káros az egészségére, így a tavasz és az ősz első hónapjában nem nyitott ajtót a látogatóknak.

Arnold Schönberg

Az osztrák zeneszerző, aki szeptember 13-án látta meg a napvilágot, hírhedt triszkaidekafób volt, vagyis rettegett a 13-as számtól. Nem véletlen, hogy Mózes és Áron című operájának eredeti címe valójában hibásan, Mozes und Aaron helyett csak 12 betűből állva, Mozes und Aron-ként szerepel.

Schönberg eltántoríthatatlanul hitt abban, hogy a tizenhármas számnak szerepe lesz halálában, ami végül be is következett. 1951-ben, 76 éves korában (7 + 6 = 13) rettegés fogta el attól a felismeréstől, hogy az évben július 13. péntekre esik. Aznap inkább ágyban maradt, hogy elkerülje a rá leselkedő veszedelmet. Párnák közt érte a halál július 13-án, pénteken, 11 óra 47 perckor, vagyis éjfél előtt 13 perccel.

Gioachino Rossini

A péntek tizenharmadikához kapcsolódó babonás szokások egyik legkorábbi feljegyzése éppen az olasz zeneszerző életrajzához köthető 1869-ből.

Az iratokból kiderül, hogy Rossini is Schönberghez hasonlóan vélekedett a 13-as számról, igaz, az olasz mester csak akkor tartotta félelmetesnek, ha az péntekre esett a naptárban. A sors különös fintora, hogy Rossini 1868. november 13-án, egy pénteki napon hunyt el.

(Via classicalmpr.org)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X