Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo A denevér - a legszilveszteribb zenés darab

A denevér – a legszilveszteribb zenés darab

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Bár 1874. április 5-én tartották Johann Strauss művének az ősbemutatóját a bécsi Theater an der Wienben, a színházak – különösen a zenések – szilveszteri műsorának alapköve lett. 

- hirdetés -

“Ez az operett halhatatlan és elpusztíthatatlan, mindig frissen virágzó, zenerajongót és laikust örökké magával ragadó, életkedvet sugárzó, életet megszerettető, egyedülálló alkotás” – írja róla az Operettek könyve. A sikerhez pedig minden adott: Strauss muzsikája, humorral teli, finoman sikamlós történet, pörgő cselekmény, remek párbeszédek, nagyszerű karakterek. Voltak, akik erkölcstelenséget kiáltottak. “Akik A denevér szerzőjét frivolitással vádolják – replikázott Johann Strauss egyik életrajzírója -, azoknak azt válaszolhatjuk, hogy ha moralizálni akarunk, akkor legjobb, ha tiltunk mindenkit Mozart Figarójának vagy Don Juanjának élvezetétől.”

A Népszínházban 1882. július 25-én mutatták be – a plakátokon az állt: A bőregér -, majd 1895. május 10-én az Operaház is műsorra tűzte, bár az Operában az első operettpremierek nem arattak sikert, a Strauss-műnél az 1901/1902-es évadban történt meg az áttörés. A Színházi adattár szerint azóta 48 produkcióban játszották A denevér, egyszer A bőregér, egyszer pedig Dr. Bőregér címmel. Ha a történetet felfejtjük, Roderich Benedixig (1811-1873) és vígjátékáig, a Fogházig jutunk. A hír és a mű valahogy eljutott Párizsba, ahol Henri Meilhac és Ludovic Halévy vette kezelésbe, és írt vaudeville-t belőle Réveillon címmel, utalva a karácsonyi éjféli vacsora párizsi szokására. Ezt nevezte botrányos francia darabnak Hellmuth von Moltke német színházigazgató 1875-ben. Csak hogy kacifántosabb legyen: Innsbruckban látott belőle egy előadást.

Száraz november – 30. nap: Hónapzáró bál

A Theater an der Wien igazgatója,  Maximilian Steiner megszerezte a jogokat, de túl soknak találta benne a párizsi levegőt, ezért furmányosan eljuttatta a rivális Karl Theater igazgatójának. Ő is azt gondolta, hogy a bécsiek erre nem lennének vevők. Ugyanott tartunk, ahonnan elindultunk – látszólag. Léwy zeneműkiadó azonban meglátta benne a lehetőséget, és azt javasolta Steinernek, bízzák meg Karl Haffnert és Richard Genée-t, hogy ifj. Johann Strauss számára szövegkönyvet írjanak.

Léwy szimata nem csalt, a szövegkönyv remekül sikerült, a zeneszerző is belelkesedett, hatalmas lendülettel írta a valcereket, állítólag hetekig nem hagyta el a Hetzendorfer Strassét, ahol villája állt. A premieren Szika János, a magyar színpadokon fel nem lépett, Bécsben viszont nagy karriert befutott énekes színész volt Eisenstein.

Énekelte A denevért Nicolai Gedda, Plácido Domingo, Elisabeth Schwarzkopf, Agnes Baltsa, Edita Gruberova, Kiri Te Kanawa is, dirigálta Fricsay Ferenc, Karl Böhm, Herbert von Karajan és Nikolaus Harnoncourt. Hogy operett, daljáték vagy vígopera, döntse el mindenki maga!  Az viszont minden kétségen felül áll, hogy a “tejföl” egy nem éneklő szerep alakítójának jut, különösen akkor, ha azt a színészt Latabár Kálmánnak hívják.

 

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X