Vannak darabok, amelyeket erősen kötődnek egy-egy történelmi eseményhez, szinte elválaszthatatlanok lesznek tőle.
- hirdetés -
Ilyen az Egmont-nyitány és az 1956-os forradalom. Ez a mű szólt a Parlamentnél levő mobil rádiós autóból akkor, amikor Nagy Imre bejelentette, hogy amnesztiát kap, aki azonnal leteszi a fegyvert, az Állami Hangversenyzenekar pedig a forradalom leverése utáni első koncertjét ezzel indította. Egyébként teljesen véletlenül vált forradalom zenéjévé a Beethoven-mű, a rádiósok a Parlament egyik klubszobájában néhány lemezt találtak, a Himnuszt, a Szózatot, néhány magyar dalt és ezt a felvételt.
Sosztakovics VII. szimfóniája nem véletlenül kapta a Leningrád melléknevet. A zeneszerző közösséget vállalt a várossal, nem menekült el, 1941 szeptemberében arról nyilatkozott, új szimfóniájának második tétele kész. Dolgozott tovább, élte a hétköznapokat – már amennyire abban a helyzetben azt normálisan lehetett tenni -, októberben azonban kimenekítették családjával együtt Kujbisevbe (ma: Szamara – a szerk.) Itt játszotta el 1942 tavaszán a szintén menekült Bolsoj Színház zenekara, de Novoszibirszkben is felcsendült a leningrádiak tolmácsolásában, 1942 júliusában pedig Arturo Toscanini dirigálja New Yorkban az első külföldi bemutatót.
1942. augusztus 9-én, a város ostroma alatt is játszották egy koncerten, a rádió élőben közvetítette, a város hangosbemondóiból is ez szólt, és az ellenállás szimbólumává vált a szimfónia, amelyet Karl Iljics Eliaszberg, a városban maradt egyetlen karmester dirigált lélekjelenléttel, a zenészek hozzá hasonlóan legyengültek, betegek, kimerültek voltak. De játszottak.
https://youtu.be/DQJcFMHLXek
Nemrégiben került föl egy felvétel a YouTube-ra a BBC archívumából, amelyen Jacqueline du Pré Dvořák h-moll csellóversenyét játszotta a Londoni Szmfonikus Zenekarral a Royal Albert Hallban 1968 szeptemberében. A választás oka: néhány nappal korábban vonultak be a szovjet csapatok Prágába.
A New York-i Filharmonikusok Leonard Bernstein vezényletével emlékeztek John Fitzerald Kennedyre. A karmester választása Mahler II. (Feltámadás) szimfóniájára esett.
