A Tosca nyomában Rómában

A Tosca 1. felvonása az Opera Australia előadásában 2014-ben - fotó: Jeff Busby

1900. január 14-én, a római Teatro Constanziban mutatták be a Toscát. Puccini operája Victorien Sardou La Tosca című, 1887-es darabja nyomán készült, a szövegítók Luigi Illica és Giuseppe Giacosa voltak. A történet 1800 júniusában játszódik Rómában, a spanyol megszállás idején.

Az első felvonásban a Sant’Andrea della Valle templomban vagyunk, ahová Angelotti bemenekül, és ahol Cavaradossi egy Mária Magdaléna-képen dolgozik. A templomban egyébként elképesztő barokk festmények láthatók, például a Giovanni Lanfranco készítette, A paradicsom dicsérete című kupolafreskó vagy a Domenichino nevéhez fűződő képek, a négy evangélista és Szent András élete. Érdekesség, hogy az operában említett Attavanti-kápolnát, ahol Angelotti elbújik, nem érdemes keresni a Corso Vittorio Emanuele II-n álló, 1591-ben elkezdett, véglegesen csak az 1660-as években befejezett épületben, mert az nem létezik.

A második felvonás helyszíne a ma a francia nagykövetségnek helyet adó Farnese-palota. A Piazza Farnesén álló épület az olasz főváros talán legszebb és legtekintélyesebb palotája, ami a reneszánsz egyik gyöngyszeme. 1514-ben kezdték építeni Alessandra Farnese bíboros számára, aki a későbbi III. Pál pápa lett. Antoni da Sangallo halála után Michelangelo folytatta a munkát, neki köszönhető a felsőbb emelet és a párkányzat, és ő tervezte a Via Giulia felett látható, a palotát és a Vilal Farnesinát összekötő boltívet, ami egy meg nem valósult folyóparti épületszárny és híd része. Itt megismerhetjük a rendőrfőnök, Scarpia finoman szólva sem makulátlan, mint inkább erőszakos jellemét.

A harmadik felvonás és a tragikus végkifejlet helyszíne az Angyalvár. A 139-ben elkészült, Hadrianus által megrendelt, eredetileg mauzóleumnak szánt épület a későbbi évszázadok során volt börtön, pápai rezidencia, laktanya, katonai börtön. Az elnevezés Nagy Szent Gergely pápától származik: 590-ben, a pestis idején egy angyalt látott a kastély ormán, amint az a tőrét a hüvelyébe dugta. A pápa ezt úgy értelmezte, hogy véget ér a pestis, ezért a látomás helyén egy kápolnát építtetett, az erődöt átnevezte, a XVIII. százaadban erre emlékezve egy Mihály arkangyalt ábrázoló bronzszobor került az Angyalvár tetejére.

A részben valós történelmi eseményekre épülő Tosca bemutatója – vegyes fogadtatással – 1900. január 14-én volt a Teatro Constanziban. A színház ma már ezen a néven nem létezik, de utódját, a Teatro dell’Opera de Romát könnyen megtaláljuk a Piazza Beniamino Giglin.