Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Kvartettből ötös

Kvartettből ötös

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Egy teljes estényi Schubertiáda, nagyszerű művészvendégek és egy több mint ötven éve működő, ám mindmáig fiatalos lendületű kvartett: ezt ígéri a Kodály Vonósnégyes januári koncertje.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg,

A magyar kvartetthagyomány utazó nagykövete — és egyszersmind rangidős reprezentánsa: ez az 1966-­ban megalapított, mai nevét 1972 óta viselő Kodály Vonósnégyes. A hajdan a Zeneakadémia akkori növendékeiből alakult együttest (amelynek a hőskorban a nemrég elhunyt kiváló gordonkaművész, Devich János is tagja volt) ma a primárius Falvay Attila, Fejérvári János, Éder György, valamint a legfrissebb tag, a vonósnégyeshez 2015­-ben csatlakozott Bangó Ferenc művészi együttműködése tartja meg régi jó hírében.

Ez pedig korántsem csekélység, hisz a Kodály Vonósnégyes legalább négy kontinensen koncertező, világjáró mintaalakulat,

- hirdetés -

és az 1980-­as évek óta egyszersmind a legszorgalmasabb lemezkészítő kvartettek egyike. Haydn­, Beethoven­, no és természetesen Kodály­-összkiadásaik mellett, magától értetődő módon Franz Schubert megannyi kamaraművét is lemezre játszották már a vonósnégyes tagjai.

Itt halt meg Schubert

A komponista zenei világa iránt régóta tanúsított affinitásuk ünnepe lesz a Kodály Vonósnégyes január 23-­i koncertje is, ahová néhány nagy tehetségű, sőt egyenesen illusztris vendéget is meginvitáltak. Az operacsillag Miklósa Erika például dalénekesként mutatkozik majd be ezen az estén, a Pisztrángötösben a remek fiatal zongorista, Balog József fog együtt kamarazenélni Falvayékkal — no és e mű előadása során szintén közreműködik majd a Fejérvári család egy másik muzsikus tagja, a jeles nagybőgős, Fejérvári Zsolt is.

A program pedig a Schubert­-zene két emblematikus témáját állítja a középpontba: A halál és a lánykát meg A pisztrángot.

Az 1817 februárjában az alig húszéves Schubert által komponált A halál és a lányka témája hét évvel később az 1824­-es d-moll vonósnégyes második tételébe vándorolt tovább, immár a zeneszerzői személyes végzet árnyékát is előrevetítve. (Hogy utóbb aztán valóságos kulturális közkinccsé váljon a modern nyugati művészetben.) A pisztráng című dal ugyancsak 1817 elejéről való, s ennek témája sem csupán Schubart versének megzenésítésére szolgált: két évvel később egy vagyonos vidéki me­cénás és amatőr csellista, bizonyos Sylvester Paumgartner bízta meg Schubertet a dallam kamarazenei újrahasznosítására. Így született meg a Pisztrángötös, negyedik tételében a mindenki számára ismerős melódiával. E két műcsoport előtt pedig egy egészében soha el nem készült Schubert-­kvartett első tétele hangzik majd el 1820 decemberéből — a befejezetlenség eszté­tikáját több művével is megidéző bécsi fiatalember zeneszerzői műhelyéből.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X