Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő

Liszt Ferenc

A történelmi jelentőségű, a magyar és az egyetemes zenekultúrára felbecsülhetetlen hatást gyakroló iratokat március 10-én mutatták be a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontban. 

Liszt Ferenc szóban forgó művei annak idején a Táborszky és Parsch kiadónál jelentek meg, eredeti kézirataikat eddig elveszettnek hittük. Mint kiderült, a kiadónál maradtak, majd mikor Nádor Kálmán 1895-ben megvásárolta a Váci utcai Táborszky-féle zenemű-kereskedést, a kéziratok is az új tulajdonoshoz kerültek.

fotó: Dimény András / Zeneakadémia

A kéziratok között olyan különlegességek is vannak, mint a kotta, amelybe Liszt maga írta bele Petőfi A Magyarok Istene című versének szövegét. Egy másik kéziraton a Mosonyi Gyászmenete című zongoramű található, amely Liszt legfontosabb magyar barátját, Mosonyi Mihályt helyezi a középpontba, és korai megfogalmazása annak a darabnak, amely később Mosonyi néven került be a „Magyar Történelmi Arcképsorozatba”. A Petőfi szellemének című zongoradarab Petőfi néven kapta meg végleges formáját ugyanebben a sorozatban. A Magyar Királydal eredetileg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására készült alkotás, A gyermek himnusza ébredéskor című kórusmű pedig az Engeszer Mátyás által vezetett Magyar Liszt Egylet számára íródott. Egyedül az Elfelejtett Románc (Vergesse Romanze) témája nem kapcsolódik szorosan Magyarországhoz.

A Zeneakadémiát is alapító Liszt Ferenc számos írása és személyes megjegyzése bizonyítja, hogy a világutazó zeneszerző-óriás tiszta szívvel ragaszkodott magyarságához. Ezt az erős kötődést mutatják az 1848-as forradalom és szabadságharc ihlette zenéi is, amelyeknek eredeti dokumentumai a közelmúltban egy magángyűjteményből kerültek elő.

Hosszú évtizedek alatt formálta Liszt ezt a zongorasorozatot

* Az egyedülálló nemzeti értéket képviselő kéziratok megvásárlását az Emberi Erőforrások Minisztériuma tette lehetővé.