Az eladott menyasszony és a Hazám ciklus Moldva tétele a legismertebb művei, de egyáltalán nem kétdarabos komponista Bedřich Smetana, akit a cseh nemzeti zene megteremtőjének is tartanak.
1824. március 2-án született Litomyšlben, és 1884. május 12-én hunyt el Prágában. Életének fontos állomása egy harmadik város, Göteborg, ahol évekig élt. Ő volt az első nagy cseh zeneszerző, aki műveiben a cseh legendákat, történelmet és eszméket dolgozta fel.
Zongoristának indult, hatévesen már koncertezett (vegyes fogadtatással). Prágai gimnazistaként – mivel az iskolában nem érezte jól magát – inkább koncertekre és muzsikálni járt. Ekkor hallotta Lisztet játszani, és határozta el:
„Isten kegyelmével és segítségével egy napon a technika terén Liszt, a komponálás terén pedig Mozart leszek.”
1866-ban írta meg első nemzeti témájú operáját, amely nem keltett különösebb feltűnést, részben Smetana viszonylagos ismeretlensége, részben az éppen zajló porosz-osztrák háború miatt. Ugyanebben az évben mutatták be, immár zajos sikerrel Az eladott menyasszonyt. A vígoperát Magyarországon 1893-ban játszották először. Operáit nemzeti témákra konponálta. A prágai Nemzeti Színház alapkőletételénél, 1868-ban a Dalibort adták elő, a felépült színházban, 1881-ben a Libuše csendült fel.
1874-ben kezdte és 1879-ben fejezte be a Hazám (Má Vlast) című, hatrészes szimfonikus költeményciklust, amelynek témája Csehország természeti szépségei és legendái énekli meg. A darab a legismertebb és a legnépszerűbb tétele a Moldva.
Írt operákat, dalokat, kórusműveket, szimfonikus költeményeket, zongoradarabokat, kamaradarabokat és zenekari műveket. Bár zongoraiskolái sikeresek voltak, és koncertezett is, de zongoraművészi jelentőségét túlszárnyalták zeneszerzőként jegyzett munkái, a cseh nemzeti zene megteremtésére tett kísérletei. „Hazám olyan mélyen gyökeret vert a szívembe, hogy igazán csak ott érzem otthon magam. Ez az, amiért feláldozhatom magam” – fogalmazott egyszer.
(Via MTI)