Még Wagnert is lenyűgözte a magyar származású karmester

Richter János - fotó: Herbert Rose Barraud

1843. április 4-én látta meg a napvilágot Richter János, avagy Hans Richter, magyar-osztrák származású karmester, akit korának egyik legnagyobb zenei egyéniségeként tartunk számon.

Tíz évesen már Hummel Zongoraötösét játszotta egy hangversenyen, nem sokkal ezután abszolút hallását is felfedezték. Gimnázium után felvették a bécsi konzervatóriumba, ahol a vezénylés mellett kürtön játszott és hegedülni tanult – mire végzett, a hárfa és az oboa kivételével minden hangszerrel megismerkedett. Ennek karmesterként is hasznát vette:

a zenekari próbákon gyakran ő maga mutatta be, mit is szeretne hallani.

Karmesterként először 1865-ben mutatkozott be: szülővárosában, Győrben vezette Mozart Jupiter-szimfóniáját. Később Wagnerrel majd Liszt Ferenccel is megismerkedett. 1875-től a bécsi udvari opera és a Bécsi Filharmonikusok karnagya volt – Bécsben emlékérmet is alapítottak tiszteletére, amellyel elsőként Solti Györgyöt tüntették ki.

“A dirigensi képesség egy adottság”

Leghíresebb fellépése a Bayreuthi Ünnepi Játékok első évadához kötődik: hatalmas sikerrel vezényelte Wagner Ringjét. Utolsó évtizedeit Angliában töltötte; ő ismertette meg az ottani közönséget Dohnányi Ernő és Bartók Béla műveivel. 1895-ben Oxfordban díszdoktorrá avatták, ilyen megtiszteltetésben külföldiként korábban csak Joseph Haydn részesült.