A sokoldalú zeneszerző, akit egy teleregény tett ismertté

Hidas Frigyes - forrás: Wikipedia

Az 1928. május 25-én született és 2007. március 7-én elhunyt Hidas Frigyes nem csupán a Szomszédok zeneszerzője volt. Életműve terjedelmes részét alkotják fúvós hangszerekre készített darabok. Sok műfajban komponált, és a színház világa sem állt tőle távol. 

Tanulmányait 1946 és 1951 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, Viski János növendékeként végezte. 1950/51-ben az Ifjúsági Színház karmestere, 1951-től 1966-ig a Nemzeti Színház zenei vezetője, 1974 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház zenei igazgatója.

Művei operák (Az asszony és az igazság; Bösendorfer; Dunakanyar), balettek (A cédrus), oratórium, versenyművek, zenekari és fúvószenekari darabok, vonósnégyesek és fúvósötösök, egyéb kamara- és szólókompozíciók, számtalan film, tévé- és rádiójáték, valamint színházi produkció kísérőzenéje. Kétszeres Erkel-díjas, érdemes művész, a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj kitüntetettje.

Lehel György karmester így nyilatkozott róla: „Hidas Frigyest nagyra becsülöm, mert ő az a fajta művész, aki ebben a hetenként változó világban,

soha másra nem hallgatott, csak arra, ami belőle szólt. Nem rohant együtt a változó divattal. Hű volt önmagához, és ez az önmaga egy nagyon mély, lírai, gazdag lélek.

1974-ben Hidas volt olyan bátor, vagy elhivatott, hogy írt egy művet a doni áttörésről és a doni magyar hadsereg pusztulásáról. Akkortájt jelent meg Nemeskürty Istvánnak erről a témáról szóló könyve, abból válogatott szövegrészeket és megzenésítette. Így született a Gyászzene (Requiem egy hadseregért). A Rádióban csak az éjszakai órákban engedték bemutatni a hangfelvételt, mert 1974-ben a doni hadseregről megemlékezni, sőt, gyászzenét, requiemet írni róluk, az szinte tiltott dolog volt.”

(Életrajz, interjú)