Amikor egy férfi heveny hasnyálmirig-gyullasáddal kórházba került a harmincas éveinek végén járva, az orvosai azt mondták neki, hogy ha továbbra is folytatja a mértéktelen alkoholfogyasztást, nem valószínű, hogy megéri a negyvenedik születésnapját. Májusra elérte gyógyulásának mérföldkövét: immár józan és fitt. Ezt az állapotot teljes egészében annak köszönhei, hogy tagja lett a brightoni New Note zenekarnak.
A fiatal férfi, Dan huszonévesen egy acid-jazz funk zenekarban gitározott, ahol jól érezte magát szerepében, de hamar rájött, hogy van elég gitáros és előbb basszusgitárra váltott, majd pedig csellón kezdett játszani.
Most csellózom, csengőkön és szintetizátoron játszom. Szeretek olyan hangszerekkel foglalkozni, amiket még nem ismerek igazán. Ez számomra felér egy felfedezéssel. Tetszik az a tény, hogy egyelőre még nem tudom igazán, hogy a csellón hol vannak a hangok és folyamatosan új készségeket sajátítok el.
A zene általi gyógyulása útja kanyargós és lassú volt. A függőségbe való zuhanás is hasonló folyamat volt.
Nem egy hirtelen pillanatban váltam alkoholistává. Lassan kúszott be az életembe az alkohol.
Dan évekig dolgozott tanárként Japánban. Amikor visszatért Angliába, nehezen kapott ismét állást, és napjainak nagy részét ivással töltötte. Az alkohol azonban akkor is a mindennapjainak meghatározója marat, amikor Brightonban angol tanárként kezdett dolgozni. Naponta 2 liter vodkát ivott meg, de senki sem vette észre rajta. Reggel 7-kor beugrott az italboltba, hogy magához vegye a napi vodkamennyiséget és némi olcsó szénsavas üdítőitalt, majd munkába biciklizett. Amég a kerékpáron ült, megitta a vodka a felét, a többit pedig az iskolában fogyasztotta el. Dant felesége is megpróbálta lebeszélni az italról, de neki sem sikerült megvédenie férjét. Végül a férfi teste küldött vészjelzést arról, hogy ez az állapot tovább nem fenntartható.
„Jött értem a mentőautó és emlékszem, épp valamilyen utcai mulatság zajlott a ház előtt. Amikor hazaengedtek, napokig józan maradtam, aztán szép lassan visszacsúsztam és ismét kórházba kerültem. Kétségbeesésemben az öngyilkosság gondolatát forgattam a fejemben, de a szégyenkezéstől nem tudtam senkihez segítségért fordulni. Nem láttam kiutat a problémámból, amég a szüleim kérésére rehabilitációra nem vonultam. Ezután jött az életembe a New Note zenekar, amely az első és egyetlen rehabilitációs zenekar a világon, amely segít az újbóli talpraállásban. A zenekar létezéséről talán szórólapok által szereztem tudomást. Elmentem az első próbára, onnantól kezdve nem volt visszaút.”
A zenekar jelenleg körülbelül 14 fővel működik, akik együtt improvizálnak. A közönség azt látja, amint a zenészek a kottát figyelve játszanak, de a zenészek hagyományos értelemben vett zenei jelöléseket nem használnak. Több hónapos gyakorlás során kapott instrukciók alapján áll össze egy-egy darab.
„A zene egyetemes és mindenkinek van vele egyfajta kapcsolata.”
A zenekar alapítója, Molly Mathieson szerint ez az improvizatív megközelítés elengedhetetlen, mivel a zenekar befogadja azokat is, akiknek nincs korábbi zenei tapasztalata vagy tudása. Mathieson feladta televíziós karrierjét, hogy létrehozza a zenekart 2015-ben és elsajátítsa a tudást arról, hogy a zene milyen módon nyújt segítséget a szenvedélybetegek felépülésében.
Hiteles, kiváló zenekar vagyunk. Néhány éve működünk, a tagok elkerülhetetlenül cserélődtek, de a zenekar ettől még rendkívül összetartó. Ez a kapcsolat hozzájárul ahhoz, hogy mind érezzük, hogy részesei vagyunk egy nagy dolognak és ez pozitív gondolkodásúvá tesz bennünket.
(Via New Statesman)
