A brüsszeli konzervatórium bárki számára megtekinthetővé tette Eugène Ysaÿe újonnan felfedezett, szólóhegedűre írt szonátájának kéziratát és átírt változatát is. Az újonnan felfedezett művet Philippe Graffin hegedűművész mutatta be a belga fővárosban.
A facsimile és az átírás itt lapozható végig
A darabot, amelyet a hegedűművész egy, a brüsszeli konzervatóriumnak adott hagyatékban talált, Ysaÿe az Ötödik és a Hatodik szonáta között komponálta. Szigeti József egy alkalommal meglátogatta Ysaÿe-t egy belga üdülőhelyen, és ott megpillantott egy zöld jegyzetfüzetet, amit a komponista-hegedűművész nagyon értékesnek mondott. A halála után a füzet egy brit, majd egy francia hegedűművészhez, Philip Newmanhez, illetve Josette Lavergne-hez jerült, aki azt a brüsszeli konzervatóriumra hagyta.
„Amikor megláttam a kéziratot – mondta Graffin -, a Hatodik szonáta címet pillantottam meg, de legnagyobb meglepetésemre nem ismertem fel az alatta levő zenét. Nem vázlat volt, hanem egy nagyon kidolgozott első verzió. Egy nagyon jelentős első tétel, egy canzoneszerű második, és egy kétharmadig kész harmadik tétel.” Graffin megvizsgálta Ysaÿe hat kiadott szonátájának strukturális jellemzőit, és ezáltal egészítette ki az újonnan megtalált darabot. A hegedűművész szerint a befejezett mű – posthume op. 27 no. 6bis – legalább 98%-ban Ysaÿe munkája, és csodálatos kompozícióval bővíti a repertoárt.
(Via The Strad)