Hogyan válasszunk értékes zenés programot a gyerekeknek?

Képünk illusztráció

Az ENSZ 1954-ben tartott közgyűlésének javaslatára a világ összes országában megünneplik a gyermekeket. A gyermeknap kezdeményezése, mely az ENSZ megfogalmazásában a gyerekek jólétét szolgáló küzdelmekről, a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértéséről szóló ünnep, Törökországból ered. Magyarországon, 1950 óta egy napig tart a gyermeknap, amit május utolsó vasárnapján ünnepelünk.

Nem csak a gyermeknap alkalmából kerülnek a figyelem központjába a gyermekeknek szóló zenés produkciók. A szülők nagy hangsúlyt fektetnek a kicsik kreatív, sokoldalú nevelésére, melyben a zenés, énekes foglalkozások reneszánszukat élik – emellett általánosan elfogadott és bizonyított tény, hogy a zene mindig is pozitív hatással volt a gyermekek személyiségének és intellienciájának fejlődésére. A műfaj iránti kitüntetett és mindenkori érdeklődés pedig egyre több zenészt motivál gyermekműsorok, gyermekeknek szóló tematikus koncertek létrehozására, melyek rendkívül széles skáláját mutatják be a minőségi, fantáziadús és élményszerű zenei előadásoknak, azonban

gyakran ütközünk csupán gazdaságilag ügyesen megszervezett, igen kevés művészi értéket hozzáadó műsorokba is.

A kérdés az, hogy egy zeneileg kevésbé éleslátású szülő képes-e különbséget tenni a színvonalas és a silány programok között?

Hogyan vezesd be gyermekedet a zene világába?

Az utóbbi évek zeneileg és tartalmilag egyik legnívósabb gyermekeknek szóló műsora a Klárisok mesekoncert, melyben a magyar világzenei és népzenei műfaj kiemelkedő és sokoldalú zenészei dolgoznak együtt. A mesekoncert zenei anyaga pedig olyan különleges hangzásokkal teli, melyet nem csak a gyerekek, de a felnőttek is örömmel hallgathatnak. A Klárisokról és a gyermekműsorok jelenlegi állapotáról Buzás Attilával, a Klárisok egyik tagjával beszélgettünk.

– Milyen céllal és kikből alakult a Klárisok mesezenekar?

Klárisok mesekoncert – Korzenszky Klára, Buzás Attila, Eredics Dávid, Porteleki Áron

– Az alapötlet Korzenszky Kláráé, pontosabban Liber Endre vetette fel Klárának, hogy énekesként és gyermekpszichológusként megpróbálkozhatna egy gyereklemez elkészítésével.

Az első album dalainak megírásában elsősorban Eredics Dávid volt Klári segítségére, akivel akkoriban a Makám zenekarban játszottak együtt, illetve Porteleki Áron, akivel szintén régi barátság fűzte őket össze.

Εkkor még számos közreműködő is (Bolya Mátyás, Zimber Ferenc, Kiss Krisztián, Lelkes András, Salamon Soma, Kuczera Barbara, Kálloy Molnár Péter, a Söndörgő) szerepelt, valamint én is játszottam a lemezen, a Söndörgő színeiben.

A Klárisok zenekar jelenleg ebben a négyes felállásban működik. Mindkét albumon hallható az egyedülálló orgánummal rendelkező Kálloy Molnár Péter és Eredics Dávid két kislánya, akik mondókáikkal színesítik a lemezeket.

– Miben különbözik a Klárisok a többi, számos gyerekeknek szóló produkciótól?

– Tényleg számtalan olyan zenekar, társulat van ma Magyarországon, akik gyerekelőadásokat játszanak, erősen változó minőségben, különböző megoldásokat alkalmazva. A Klárisok mesekoncertekben elsősorban Klára gyermekpszichológusi tudása és tapasztalata az, ami különlegesen erőssé, közvetlenné tudja tenni ezeket a koncerteket. Nagy hangsúlyt fektetünk a zenei minőségre illetve igényességre is, egészen a koncertek technikai megszólalásáig. Erre a négy zenész több évtizedes zeneszerzői és előadói gyakorlata ad garanciát.

– Milyen zenei elemeket hordoz a műsor egésze?

– Az említett gyerekdalok és népdalok elsősorban a magyar hagyományokból merítkeznek. A zenei kíséretben azonban merészebben nyúlunk más népek hangszereihez, dallamaihoz is, illetve zenei tapasztalataink alapján olykor saját kompozíciókat alkalmazunk. A hangszerelésekben is törekszünk a változatosságra, így kerül például egy eredetileg gyimesi népdal kíséretébe csellótambura, tapan, török szaz vagy éppen bolgár kaval.

– Hogy zajlik pontosan egy mesébe ágyazott interaktív gyermekkoncert?

– A dolog lényege az, hogy az ismert gyermekdalokat és népdalokat olyan történetre fűzzük fel, ahol a dalok eredeti funkciójukban jelennek meg. A gyerekekkel közösen, az énekek segítségével játsszuk el szituációkat, így kerekedik ki a mese. Mindenkit bevonunk, akinek van kedve játszani. Bárkiből lehet tündérleány, hős vitéz, paripa, csillag, sárkány vagy palota kapuja. A gyerekek rengeteget és nagyon jól használják a képzeletüket. A műsor egy pontján mindig megállunk egy kicsit, hogy a hangszereket megmutathassuk nekik, ezzel bővítve a zenei ismereteik

Klárisok mesekoncert

– Szerinted milyen alapvető elvárásaink legyenek a gyerekekhez szóló produkciókkal kapcsolatban, ha a célunk a zene által nevelni, gazdagítani a gyerekeinket?

– Zenészként és két gyermek édesapjaként sokszor felmerült már bennem ez a kérdés. Sajnos ebben a műfajban könnyű belebotlani olyan minőségében silány, de még pedagógiai szempontből is megkérdőjelezhető produkciókba, amelyek kifejezetten károsak lehetnek. Nem is beszélve arról, ha sokan úgy adják népdalfeldolgozásra a fejüket, hogy az alapismereteik nem elégségesek ahhoz, hogy ezekből a zenei kincsekből ugyanolyan értékes saját kompozíciókat hozzanak létre. Azt gondolom, hogy zeneileg biztos alapokon kell állniuk ezeknek az előadásoknak. A műsort nagyon tudatosan kell felépíteni, és mindenképp szükséges, hogy az előadók, különösen a frontember jól tudjon bánni a gyerekekkel. Hiszen – ahogyan Sebő Ferenc szokta mondani – a gyerekek csak kicsik, de nem hülyék, és igenis észreveszik a minőséget. De ha értéktelen dolgokkal tömjük tele a fejüket, egy idő után sikeresen ki tudjuk irtani belőlük a minőség észlelésének képességet.