Mária Terézia komoly érdeklődést mutatott a zene iránt. Játszott neki a gyermek Mozart, és Esterházy Miklóssal is kiváló kapcsolatot ápolt. “Ha jó operaelőadást akarok hallgatni, Eszterházára megyek” – jegyezte meg.
Marczali Henrik így írt életrajzában Mária Teréziáról: “Az udvar komoly, méltóságos jellemének megfeleltek a szórakozások és mulatságok is. A császár példájára, ki még operát is írt, a zenét kiváló előszeretettel művelte az egész császári család. Egy császári opera előadásakor két főherczegnő is tánczolt, és maga a császár játszott a zenekarban. Azonkívűl a vadászat és a czélba lövés szolgált időtöltésűl. Károly császár rendes naplót vezetett vadászatairól és játékairól. A császárné igen ügyes amazon volt és leányáról megjegyzi, hogy sokra vitte a czéllövésben, bár a vadászatban nem igen halad. Ünnepi zene-előadások alkalmával a kis Terézia főherczegnő is fel szokott lépni és sűrű tapsokat aratott.”
A zene iránti érdeklődése megmaradt később is. Játszott neki a gyermek Mozart, és Esterházy Miklóssal is kiváló kapcsolatot ápolt. “Ha jó operaelőadást akarok hallgatni, Eszterházára megyek” – jegyezte meg. Egy alkalommal Mária Terézia meglátogatta a herceget eszterházai kastélyában, aki hatalmas pompával fogadta.
A palotát egy hatalmas teremmel toldotta meg, hogy ott rendezzék az ünnepeket, de ez az épületszárny a királynő érkezése előtt leégett. Ekkor a herceg hirtelen egy kis kastélyt építtetett a felséges asszony számára a parkban, itt folytak a kerti mulatságok. Egy ilyen mulatság után Mária Terézia megkérdezte a hercegtől, mibe került ez a gyönyörű kis kastély.
– Nyolcvanezer forintba.
– O, das ist für einen Fürsten Esterhazy eine Bagatelle! (Ó! Ez egy Esterházy hercegnek semmiség!)
Attól fogva ez volt az épület neve.
Haydn bécsi tartózkodásakor jegyezték fel, hogy amikor az újonnan megépített schönbrunni kastély állványzatán hangos kiáltozások közepette a fiatal kóristák ugrálni kezdtek, Mária Terézia császárnő megparancsolta, hogy a főkolompos Josephnek “mérjenek ki egy friss nyaklevest”.
A parancsát azonnal teljesítették. Amikor jóval később, 1773-ban a már híres mester találkozott Eszterházán a császárnővel és elmondta a történteket, Mária Terézia csak ennyit válaszolt: “Úgy látszik, a verés meghozta gyümölcsét, mert Haydn híres ember lett”, és fájdalomdíjként egy gyönyörű gyémántokkal kirakott arany tubákos szelencét adományozott neki.
(Via Marczali Henrik: Mária Terézia, az Esterházy-kastély honlapja)
