Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo A csellisták arisztokratája

A csellisták arisztokratája

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Pierre Léon Marie Fournier-t játékának eleganciája és fenséges hangzása miatt nevezték a csellisták arisztokratájának a többszörös Grammy-díjas művészt.

- hirdetés -

1906. június 24-én született, és 1986. január 8-án hunyt el a csellista, aki zongorával kezdte a zenetanulást, de gyermekbénulás következtében lábai nem voltak a pedálmunkára alkalmasak, így hangszert váltott. 17 évesen, amikor végzett a párizsi Conservatoire-ban, virtuozitása és vonókezelése miatt a jövő csellistájának kiáltották ki. Európai hírre a Colonne Zenekarra közös, 1925-ös turnéja nyomán tett szert. Ekkoriban rögzítette Brahms és Schubert összes kamaradarabját a BBC-nél, de a felvételek a korabeli gyenge technikai lehetőségeknek köszönhetően ma már hallgathatatlanok.

Először 1948-ban lépett fel az Egyesült Államokban, nagy sikerrel. Egy évvel későbbi koncertkörútját beárnyékolta az, hogy kiderült, együttműködött a nácikkal. Ez azt jelentette, hogy 82 alkalommal játszott a Radio-Paris nevű német rádióban, ezért 192400 frankot kapott. A bizottság, amely a francia művészek háborús tetteit vizsgálta, bűnösnek találta, és hat hónapra eltiltotta a fellépésektől. 1963-ban azonban megkapta a Becsületrendet.

Bohuslav Martinů neki dedikálta I. csellóversenyét, Francis Poulenc pedig Csellószonátáját. Bach csellószvitjeiből készült felvétele megkerülhetetlennek számít, csakúgy, mint Elgar Csellóversenyéből és Beethoven csellószonátáiból készült lemeze.

Svájcban élt 1956-tól, Genfben tanított. Tanítványai közé tartozott Julian Lloyd Webber is. Fia Jean Fonda néven lett zongoraművész.

(Via Master The Cello)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X