Hosszú ideig tartotta magát az a magyarázat, hogy az emberek félnek a liftben, ezért zenével kell őket nyugtatni a pánik ellen. Egy másik vélemény szerint ennél jóval prózaibb az ok.
Miért féltek volna az emberek például az Empire State Building liftjeiben? Csak azért, mert az épület magasabb volt, mint az átlag, és nem volt benne liftkezelő? A mai felvonó értelemben használatos találmányt 1853-ban alkalmazták először, 1918-ban már több olyan liftet is építettek, amelyet az utazók akár egyedül is képesek voltak használni. A Felvonó-történeti Társaság elnöke szerint nem a félelem, hanem az unalom ellen szólt a zene, hogy az emeletek közötti idő alatt ne unja el magát az utas.
1934-ben jelent meg a Muzak cég első lemeze, amely kifejezetten liftzenét tartalmazott. A cégalapítónak a hadseregben szolgált, és azt találta ki, hogyan lehet a rádiószerű közvetítést megvalósítani. Erre ráépítette a zenét, és elindult a prosperáló vállalkozás. Mivel nem volt olyan archívum, ahonnan megvásárolhatták volna egyes darabok vagy felvételek jogait, ők maguk hangszereltették és rögzítették a liftzenét korszak nagy zenekaraival.
Hamarosan felismerték a vásárlók, hogy a lift mellett megfelelő hangszórókkal az egész irodaépületben vagy akár a reptéren is lejátszhatják, a Muzak pedig elkészített egy munkahatékonyság-növelő lemezt is. A hatvanas években a „műfaj” hanyatlásnak indult, a hetvenes években viccek céltáblája is lett. Ma pedig nincs is rá szükség, hiszen a fülünkbe dugott fülhallgatóról olyan zenét hallgatunk, amilyet akarunk.
(Via Atlas Obscura)