1969 egy viharos éjszakáján betörtek a Palermo romos városnegyedében található kis San Lorenzo-kápolnába. A tolvajok magukkal vitték a város egyik művészi remekét, Caravaggio Jézus születése című oltárképét.
Kitartó belföldi és nemzetközi nyomozás folyt az elveszett festmény után. Az eset még mindig a második helyezett az FBI műtárgyakkal kapcsolatos tíz legkomolyabb bűncselekményének listáján. Az eddigi nyomok mind zsákutcába vezettek, azonban a nemrégiben előkerült bizonyítékok új reményt adtak a festmény megtalálására.
A Caravaggio-festmény hűlt helye a San Lorenzo-kápolnában – forrás: wikipediaA 60-as évek Palermójában nem történhetett bűncselekmény a maffia tudta nélkül, ezért annak tagjai között kezdték a nyomozók bűnjelek feltérképezését.
Sok embert kihallgattak az évek során, akik közül sokan rémisztő történetekkel álltak elő a festmény sorsát illetően.
Valaki azt mondta el a vallomásában, hogy a Caravaggio-festményt elégették, más arról beszélt, hogy a képet sorsára hagyták, és patkányok vagy disznók ették meg. Volt, aki azt állította, eldugták, és csak a maffiavezérek összejövetelén mutatták be, de arról is szólt vallomás, hogy egy maffiafőnök hálószobai szőnyegnek használja az értékes műalkotást. Mindez elég volt ahhoz, hogy még a legmakacsabb detektívnek is elmenjen a kedve a további nyomozástól.
Tavaly májusban egy Gaetano Grado nevű gengszter tett vallomást az olasz parlament maffiaellenes bizottsága előtt, ami reménykeltőnek tűnt a kép hollétét illetően. Grado elmondta, két nappal a festmény elrablása után egy Gaetano Badalamenti nevű hírhedt szicíliai bűnöző felbérelte őt, hogy keresse meg a képet. Grado el is jutott a tolvajokhoz, és miután a festmény többször gazdát cserélt, az Badalamentinél kötött ki. Badalamenti felkért egy svájci műkereskedőt, hogy a kép eredetiségét állapítsa meg. Grado szerint a műkereskedő azt javasolta, darabolják fel a festményt, hogy könnyebb legyen eladni. Badalamenti és a svájci már nem élnek, de a nyomozók többsége úgy vélte, Grado vallomása sok hihető adatot tartalmaz.
Egy, a palermói képzőművészet megismertetésére létrejött szervezet vezetőjét azonban nem győzték meg ezek az állítólagos tények. A kulturális egyesület vezetője elmondta, hogy az elmúlt években több tucatszor cserélték az eredetik helyén a két oltárképet, ami nagyon bonyolult folyamat a vászon mérete, súlya és az oltár fölötti elhelyezkedése miatt. „Egy ilyen műveletet nem lehetséges egy pillanat alatt és nagy létszámú személyzet nélkül végrehajtani” – mutatott rá a bizonyíték ingatagságára, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a tolvajok sebészi precizitással vágták ki a Caravaggiót a fakeretből. Szerinte a képet megbízásra lopták el, de a rablók nem voltak egyedül. A vizsgálóbizottság vezetője hozzátette, nyomozásaik alapján két, képrablásban tapasztalt szakértő felügyelte a tolvajokat az 1969. októberi éjszakán.
Egy másik palermói kulturális egyesület is a szívén viseli a kép, illetve más, a városból eltűnt műtárgyak sorsát. Ők időről időre kampányokat szerveznek, amelyekben az ellopott műkincseket plakátokon „hirdetik”, ezzel remélve, hogy a feketepiacon nem lesz keletjük. A stratégia több alkalommal működött, és a műkincseket névtelenül visszajuttatták az eredeti tulajdonosokhoz.
A Caravaggio-kép esetében nem tudnak sikert felmutatni ők sem. Ennek az egyesületnek a vezetője megjegyezte, hogy a San Lorenzo-kápolna gondnokai sosem kerültek a rendőrség látóterébe, pedig a nővérek, akik ott dolgoztak, akár érintettek lehetnek is az ügyben. A hölgyek egyikének a lánya ugyanis jelezte, hogy a rablás éjszakáján a kép mellett egy másik, a leltárokban nem szereplő műtárgy is eltűnt a templomból. Az egyesület vezetője azt feltételezi, hogy nem a maffia, hanem egy nagy befolyással bíró család lehetett a megbízó.
A Ferrarai Egyetem Caravaggio-kutatója örül annak, hogy a festmény hollétére még mindig fény derülhet, de kétségbe vonja az eddigi beszámolók hitelességét, mert véleménye szerint nem voltak minden kétséget kizáróan megbízhatóak. Ám a új nyomozások alapján felcsillan a halvány reménysugár, hogy a festménynek legalább egy részét visszaszerezzék. A maffiaellenes bizottság elnöke úgy fogalmazott:
Lehetőség nyílhat arra, hogy a város visszakapjon valamit, ami az övé, ami hozzá tartozik.
A kápolnában kiállított kiváló minőségű másolat ellenére az eredeti festmény elvesztése nagy űrt hagyott a város lelkében. A palermói polgármester csalódottan fogalmazta meg gondolatait: „Felháborító, ha arra gondolunk, ez a remekmű vagy annak egy darabja ebben a pillanatban is ott lehet valakinek az otthonában vagy egy múzeumban.”
(Via The New York Times)
