​​​​60 éve csendültek fel először Beethoven darabjai Martonvásáron

Devich Gergely

A Nemzeti Filharmonikusok a Brunszvik-kastély parkjában három alkalommal, július 14-én, 21-én és 28-án Martonvásáron ismét felelevenítik Beethoven életművének legszebb, legkülönlegesebb darabjait. Az idei martonvásári koncertsorozat nem csak a koncertprogramok miatt különleges. Éppen 60 éve annak, hogy a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével először csendültek fel Beethoven darabjai a Brunszvik-kastély parkjában.

„Az évad lezárásaként, a zárt termek után a csodálatos szabadtéri környezetben játszani eleve különleges érzéssel tölt el bennünket. Ezt fokozza a tudat, hogy a martonvásári parkban maga Beethoven is többször megfordult, ezért itt mindig az ő műveiből rendezünk koncerteket” – nyilatkozta az évforduló kapcsán Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója.

A koncertsorozat első hangversenyén, július 14-én a Finnországban is komoly karriert befutott Bogányi Tibor vezényel, de közreműködőként a mindössze húszéves Devich Gergelyt is hallhatjuk majd, aki az utóbbi években vált csodagyerekből fényes jövő előtt álló gordonkaművésszé.

A figyelemre méltó ifjú csellista kivételes képességgel megáldott művész. Tízéves korától sorra nyeri a hazai és nemzetközi versenydíjakat, és egyre rangosabb helyeken lép fel. 2014-ben ő képviselte Magyarországot a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén, elnyerte a harmadik díjat, az addigi legjobb magyar helyezést. Ugyanebben az évben megkapta a Junior Príma díjat.

Az est során Beethoven C-dúr hármasversenyét, Op. 56 csendül fel, amely abban az időben készült, amikor Rudolf főherceg Beethoven tanítványa lett. Az ő számára íródott a mű. A zongorára, hegedűre és gordonkára írt hármasversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar három fantasztikus szólistával adja elő: a rangidős Szabadi Vilmos évtizedek óta a magyar zenei élet egyik kiemelkedő hegedűművésze, a fiatalabb generációhoz tartozó Fejérvári Zoltán zongoraművész nem először lép fel a zenekar martonvásári sorozatában,  és a már említett csodálatos muzikalitással megáldott Devich Gergely gordonkaművész.

Ezt megelőzően a Prometheus-nyitány szólal meg. A Prometheus teremtményei eredetileg balettzenének készült, különlegessége pedig, hogy zárótételében megszólal az a híres téma, amelyet a szerző a 3. szimfónia zárótételében nagyszabású variációs formában dolgozott fel.

A hangverseny záróműve az 1800-as évek elején írt Eroica-szimfónia, amely valódi forradalmi esemény a zene és a műfaj történetében, hiszen a beethoveni erő, kendőzetlenül személyes hang és radikalizmus első érett megnyilvánulása. A híres történet szerint a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit hirdető Beethoven Napóleon tiszteletére írta, de mikor tudomására jutott, hogy az első konzul császárrá koronázta magát, összetépte a címlapot – az alcímből maradt a „hősi” (Eroica) jelző. A Nemzeti Filharmonikusokat Bogányi Tibor vezényli, aki hét éve a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere.

Július 21-én a nagyszabású, mintegy negyedórás, több szakaszból álló Ah, perfido! op.65 című koncertária – a huszonhat éves Beethoven rendkívüli énekes virtuozitást igénylő alkotása – a Magyar Állami Operaház egyik vezető drámai szopránjának közreműködésével hangzik el. Az ezt követő IV. szimfónia B-dúr, op.60 az életmű két súlyos szimfóniája között helyezkedik el, mint afféle boldogságsziget a középső alkotói korszak hősi tematikájú, súlyos művei között. Könnyed, olykor kacagtatóan szellemes mű, és nem utolsósorban izgalmas fordulatokban gazdag, elég az első tételt említeni, amelynek sötét hangvételű, baljóslatú bevezetéséhez meglepetésként kapcsolódik életerőtől duzzadó, optimista muzsika.

A koncert második felében a zenetörténet egyik legkülönlegesebb összeállítású Karfantázia op.80 című alkotását hallhatjuk a Nemzeti Énekkar, a rendkívüli tehetségű Ránki Fülöp és nagyszerű énekes szólisták közreműködésével, Somos Csaba Liszt-díjas karnagy vezényletével. A szándékosan bombasztikus hatású mű a Beethoven életében kiemelkedő jelentőségű, éppen 210 éve rendezett szerzői estre íródott, lehengerlő fináléként; a zeneszerző a koncert valamennyi résztvevőjét fel szerette volna vonultatni ebben a rendkívüli darabban, amelynek jellege, hangvétele a 9. szimfónia utolsó tételében köszön vissza.

Ránki Fülöp fotó: Posztós János

Július 28-án ingyenesen látogatható délutáni koncertek is várják a közönséget az egykori Brunszvik-kastély parkjában – színes műsorokkal, családias hangulatban, gyönyörű környezetben, jobbnál jobb művészekkel. Ezt követően az esti ünnepi hangversenyen elsőként az 1. zongoraverseny, C-dúr, op. 15 csendül fel.

C-dúr mint tisztaság, fény és pompa – a bécsi klasszika idején általában ezek a jelzők és ezek a karakterek, hangulatok kapcsolódtak a legegyszerűbbnek tartott hangnemben írt kompozíciókhoz. Beethoven C-dúr zongoraversenye valójában előbb készült, mint a második, viszont ezt adták ki előbb, így lett a sorban az első. A huszonnyolc éves ifjú titán sebtében írta, egészen egyszerűen azért, hogy sikeres bécsi hangversenye után minél előbb egy másik koncerttel is közönség elé tudjon állni. A szólista Balázs János, aki ugyan öt évvel idősebb, mint a szerző volt a mű komponálása idején, de még mindig csak harminc esztendős, és már rendkívüli sikerek állnak mögötte. A nagyszerű szólisták és a Nemzeti Énekkar közreműködésével elhangzó C-dúr misét a Haydn-korszak után regnáló Esterházy herceg felkérésére írta az élet- és alkotóereje teljében lévő Beethoven, az akkoriban etalonnak számító Haydn-misék iránti legmélyebb tisztelettel.