Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Akinek elbűvölően személyes énekhangja képes kifejezni fiatal korát meghazudtoló bölcsességét

Akinek elbűvölően személyes énekhangja képes kifejezni fiatal korát meghazudtoló bölcsességét

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Melody Gardot februárban megjelent lemezének (Live In Europe) borítóján ruhátlanul áll gitárral a kezében a kivilágított színpadon. Nagy erejű, művészi fotó. Az is jól látszik a borítón, hogy az énekesnőt üres nézőtér előtt fényképezték, antik vénuszi pózban. A kép sok mindent felfed Melody Gardot lényéből.

Először is azt, hogy az énekesnőnek problematikus a viszonya saját testéhez, ha tetszik, hangszeréhez. Ez az a tény, amely személyét ezen a pályán mindenki másétól megkülönbözteti. 2003-ban elszenvedett balesete következtében ugyanis maradandó egészségkárosodást szenvedett, erős fényre és hangra érzékeny. Ha tehát azt látjuk, hogy művészete olyan helyzetbe emeli őt, amely pőrére vetkőzteti a kíváncsi szemek előtt, megsejthetünk valamit abból, hogy nem minden helyzetben, nem mindig vágyik a színpadra, mióta a zene terápiaként segített rajta. Komoly következményekkel járó belső ellentmondás, hogy a zene, amíg terápia, magánügy. Ha viszont vele indul el az alany a társas létbe való visszatérés útján, akkor már nem az. Így Gardot teste — sérüléseivel együtt — ki van téve a kíváncsiskodóknak.

A színpadról, tehát az előadó nézőpontja felől készült borítófotó üzenete nekünk, a (felnőtt) közönségnek az is lehet: ne csak a testet vegyük észre, amely már egyszer oly közel került a halálhoz, hanem nézzük és hallgassuk szöveg, melódia, ének, kíséret és minden egyéb részével együtt a produkció egészét!

Melody Gardot új lemeze, a Live In Europe borítóján – forrás: www.facebook.com/melodygardot

Gardot művészcsaládba született, de nyugtalan gyerekkora volt: fotósként édesanyja rengeteget utazott, ezért a kislány csak a nagyszüleinél lelhetett igazi otthonra. 2003-ban divattervező szakra járt szülővárosában, Philadelphiában, amikor a baleset megtörtént. Egy terepjáró nagy sebességgel áthajtott a piroson, elütve a szabályosan bicikliző Gardot-t, akinek medencecsontja eltörött, koponyája és gerince megsérült, károsodtak idegpályái, memóriazavarokat, érzékelési és egyéb idegrendszeri panaszokat okozva.

Másfél éven át mozdulatlanul ágyhoz volt kötve.

Kilencéves kora óta tanult zenét, és már korábban is fellépett bárzongoristaként, ezért szinte magától értődött, hogy a hosszú rehabilitációs időszak alatt elkezdjen énekelni.

Először csak diktafonba dúdolt, azután bevittek neki a kórházba egy gitárt, és azon is megtanult játszani, magát kísérve. Ezeket később Some Lessons — The Bedroom Sessions címmel ki is adták.

Azonnal nyilvánvalóvá vált, az őt szerződtető multi lemezcég számára is, hogy Gardot produkciója a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot, Norah Jones, Madeleine Peyroux és mások rajongóit szólíthatja meg. Meg az elődök közül például Joni Mitchelléit, aki sosem állította magáról, hogy jazzénekes volna, szövegei, dalai és kísérő zenekara mégis milliónyi jazzkedvelő számára tette őt kedvenccé. Ahogy Mitchell — akinek ex-férje, Larry Klein volt a sikereket elindító Gardot-lemez vezető producere —, Gardot is mindennél közelebb áll a blueshoz.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Az azóta kikristályosodott Gardot-sound rengeteg zenei hatást olvaszt magába: ringató dél-amerikai ritmusokat, a sanzon kitárulkozását, az élettapasztalat iróniáját, és ehhez segítségül hívja a gordonka rapszodikus hangját, a trombita takarodót fújó énekét, a szaxofon csábítását, amelyhez a ritmusszekcióban basszusgitár helyett akusztikus nagybőgő, a dobon pedig inkább seprű és nem verő csatlakozik.

Melody Gardot – fotó: Franco P. Tettamanti

Gardot az utóbbi öt évben európai városokban adott koncertjeiből tizenhét számot válogatott új, dupla lemezalbumára. Óriási spektrumot érint az énekesnő ezekben a számokban — amelyek 2018 nyarára tervezett koncertturnéjának műsorán is szerepelnek —, stílusok, hangerők, hangulatok és hangszínek izgalmas váltakoztatásával. Egyénisége olyasfajta színésznőére emlékeztet, aki minden szerepében érzékeltetni tudja személyiségének különféle vonásait. Tudatosan törekszik arra, hogy ne tegye egysíkúvá dalait csupán azért, hogy ezek könnyebben eladhatók legyenek. A törékenység, az ugrálásig fokozódó tánc, a gospeles eksztázis, az öntudatos nő pozíciójából a macsó férfiak nevetségessé tétele — megannyi énekesnői alaphelyzet ennek a válogatásnak a dalaiban

Egy színésznő nem saját szövegét mondja, Gardot viszont szinte csak saját dalait énekli. És szinte sohasem kétszer ugyanúgy: leghíresebb slágere, a Baby I’m a Fool két, meglehetősen eltérő felfogásban is szerepel ezen a koncertfelvétel-gyűjteményen, és óriási siker az Óz, a nagy varázsló főcímdala is, az egyik a két műsorra tűzött standard közül.

Gardot minden megszólalása az intimitás légkörét teremti meg, viszont finoman rezgő hangja csodálatosan alkalmazkodik a dal szituációjához, erőt és fájdalmat, izzó erotikát, a kiábrándultságot vagy éppen világot átölelő jobbító szándékot éreztet.

Gyanítható, hogy ezek őszinte, saját mondatai: a szuperérzékeny, empatikus, öntudatos, szellemes, nagyvonalú, az életben és a szeretetben hívő művészé, akinek elbűvölően személyes és expresszív énekhangja képes kifejezni fiatal korát meghazudtoló bölcsességét.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X