1762. július 26-án született Kelemen László, aki az első magyar színtársulat vezértagja, azaz művészeti vezetője volt. Amellett, hogy játszott, fordított, írt, tárgyalt a Helytartótanáccsal, a vármegyék magyar nemeseivel, és állandó pesti vagy budai játszóhely érdekében folyamodványokat adott be.
Első társulatát Ráday Pál anyagi támogatásával, Kazinczy Ferenc buzdítására szervezte meg. Ám miután Ráday rájött, hogy a színházrajongás és némi kastélyszínházi szervezői gyakorlat nem elég a társulatvezetéshez, Kazinczyban tudatosult, hogy a Hamlettel nem lehet indítani, és mindketten elég okosak voltak ahhoz, hogy belássák, vidéken élő nemesként nem tudják irányítani a napi munkát, mi több: a játszóhely megszerzése nem ment könnyen, minden Kelemenre maradt, aki ebben a színészköztársaságban vezértagként irányította az életet.
Kelemen a jogi pályát hagyta ott a társulatért, amely 1790. október 25-én, Simai Kristóf Igazházijával írta be nevét a magyar színháztörténetbe. Szervezett, adományokat gyűjtött, intézte a bérelt terem átalakítását, adminisztratív teendői mellett játszott, rendezett, illetve darabokat fordított rendkívül rövid határidőkkel.
Bessenyei A filozófus című darabjának, a magyar hivatásos színészet első eredeti ősbemutatójának főszerepét, Pontyit alakította 1792. június 4-én, de Goldoni első magyar nyelvű bemutatóját, A tettetett beteget neki köszönhetjük. Kelemen társulata játszott először magyar nyelvű operát, Chudy József Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi című énekesjátékának premierje 1793. május 6-án volt.
A pártfogók és anyagiak hiányában, belső viszályok – leginkább a primadonnák rivalizálása – és néhány tag a Martinovics-összeesküvésben való érintettsége miatt 1796. április 10-én a társulat feloszlott. Adósságaik zálogául ruhatárukat és díszleteiket hagyták hátra a városban. Kelemen László azonban nem hagyta magát, új társulatával Kecskeméten, majd Nagyváradon próbált megtelepedni. Sikertelenül. Végül Ráckevén telepedett le, onnan Makóra költözött, és 1814. december 24-én hunyt el Csanádpalotán.
(Via Magyar színháztörténet)