Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Csendéletektől az első spanyol aktig

Csendéletektől az első spanyol aktig

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

„Ő az első európai a spanyol művészetben. De még ő sem egészen az. Ezen belül még ő is spanyol marad” – írta Velázquezről, a 17. század legjelentősebb spanyol és egyik legfontosabb európai festőjéről egy művészettörténész.

Diego Rodriguez de Silva y Velázquez 1599. június 6-án született Sevillában, és 1660. augusztus 6-án hunyt el Madridban.

Keveset tudunk róla, alig maradt fenn személyes dokumentum, a festményeit illető hivatalos dokumentáció alig létezik. Alig szignálta műveit, azok eredetiségét és sorrendjét a stílus alapján következtethetjük ki. Mindössze 150 képen találjuk az aláírását, azt viszont tudjuk, hogy lassan dolgozott.

Legtöbb műve a Pradóban látható.

Diego Velázquez már szülővárosában, Sevillában festett képein tanúbizonyságot tett kivételes tehetségéről, de saját és utókora elismerését a madridi királyi udvar tagjairól készített festményei hozták meg. Nélküle nem ismernénk az uralkodót, az infánsokat és infánsnőket, illetve a róluk gondoskodókat, egyáltalán: a korabeli udvari életről nem rendelkeznénk pontos és érzékletes kép információval.

Velázquez: Bacchus győzelme, avagy a részegek

Ismerte Rubenst, Berninit és Poussint.

Első festményei – későbbi apósa tanítását követve – sötét, részletgazdag, a caravaggiói világból és a realizmusból táplálkozó zsánerképek és vallási témájú képek. 1623-ben Olivares gróf főminiszter Madridba hívta, megfestette IV. Fülöp portréját, ennek köszönhetően lett udvari festő. Madridban Tiziano hatott rá erősen, majd itáliai utazáson vett részt, látta Rómát, Velencét, Genovát, Nápolyt és persze az ott megtekinthető képzőművészeti alkotásokat.

Egy alkalommal megvádolták azzal, hogy csak fejet tud festeni. Válaszul megfestette A mórok kiűzését, ezért királyi ajtónálló címet kapott, később kamarássá nevezte ki IV. Fülöp.

Madridba visszaérkezve ezeket a hatásokat mind beépítette saját technikájába és világlátásába, képein egyre több a szín, egyre tágasabbak a terek, a választott modellek társadalmi osztályának – udvari bolondok, törpék, nem az arisztokrácia képviselői – köszönhetően szabadon festhetett. 1635-ben készítette a Breda átadása című festményt, egyetlen történelmi témájú képét, amivela zsáner európai csúcsára ért. Még egy utazást tett Itáliában, járt Modenában, Bolognában is. Jól bevásárolt műkincsekből, és freskókészítőket szerzett a spanyol udvarba.

Velázquez: Vénusz tükörrel

Elkészítette X. Ince pápa portréját, Tiziano hatása alatt pedig megfestette az első spanyol aktot (Vénusz tükörrel).

Madridban a San Juan-templom kriptájában temették el, amit 1809-ben lebontottak. A sír helyét nem ismerték. 1998-ban régészek kutattak utána, és kiderült, többeket újratemettek a San Plácido-templomban, akik közül ötnek volt az utóneve Silva, de a DNS-vizsgálat sem mutatta ki, melyik lehetett a festő, akinek művészete az impresszionistákra erős hatással volt.

(Via Encyclopaedia Britannica)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X