• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Színház Intermezzo Zene

Mi a Bernstein-titok?

Szerző: Papageno2018. augusztus 25.
Facebook Twitter E-mail
forrás: youtube.com

Zeneszerző, karmester, ismeretterjesztő, a közönség felé forduló, a zeneértő hallgatásra nevelő muzsikus – ez mind Leonard Bernstein. A sokodalúság, a nyitottság, a világ dolgai és az emberek iránti érdeklődés lehet népszerűségének titka, vagy valami egészen más? Megpróbálunk erre több oldalról megközelítve választ adni.

Karmesterként 1943-­ban robbant be a zenei köztudatba, amikor november 14­-én a New York­-i Filharmonikusok élén a Carnegie Hallban a betegeskedő Bruno Waltert helyettesítette. A rádióban is közvetített koncert óriási siker volt, Bernstein pedig egy pillantás alatt világszerte keresett karmesterré vált. Ő teremtette meg a társadalmilag felelős, befogadó, nagylelkű maestro modelljét, ellentétben a realitástól elrugaszkodott, saját gondolataiba zárkózott, professzori alkatú dirigens képével. Fiataloknak szóló, televízióban is közvetített beavatókoncertjeivel új közönséget nyert meg a klasszikus muzsikának.

Ide kapcsolódik:
Bernstein: „Nagyon szeretem a zenét, de az embereket még jobban szeretem”

A közélet, a világ dolgai iránt Leonard Bernstein élénken érdeklődött, és rendkívüli tisztelettel adózott a második világháború zsidó áldozatai előtt. Az Amerikai Zsidók Történetének Nemzeti Múzeumában állítottak össze kiállítást a 100 éve született Leonard Bernstein tiszteletére. A tárlat egyik kiemelt tárgya az a fotó, amin a karmester a náci munkatáborok túlélőinek egy csoportját vezényli.

Ide kapcsolódik:
Fénykép került elő, amin holokauszt-túlélők zenekarát vezényli Leonard Bernstein

Koncertet adott Berlinben, a fal leomlását követően: 1989. december 24-én Nyugat, 25-én Kelet-Berlinben vezényelte a Beethoven IX. szimfóniáját. A hangversenyt szerte a világon, húsz országban, százmillióan látták. Ennyien nem hallották azt a rádióközvetítést, amelyen 1967-es hatnapos háború után Leonard Bernstein vezényelte az Izraeli Filharmonikusokat Jeruzsálem egyesítése és a kulturális nyitás első aktusaként, de a történelmi jelentőséget ez egyáltalán nem csökkenti.

Ide kapcsolódik:
Képfelvétel került elő Bernstein 1967-es történelmi izraeli koncertjéről

Az 1956-ban, majd 1974-ben új librettóval bemutatott 1989-ben átdolgozott Candide virtuóz kompozíció, amelyben a zeneszerző zsonglőrként, szabadon játszik a különböző zenei stílusok, a keringő, a tangó, az amerikai jazz és az olasz opera jellemző elemeivel. Voltaire 1759-ben megjelent, „minden világok legjobbikában” játszódó végtelenül cinikus történetének helyszíne minden, csak nem a világok legjobbika. Háború, erőszak, prostitúció, gyilkosság, az emberi gyarlóság megannyi árnyalata megjelenik a könyv lapjain és Bernstein partitúrájában is.

Ritka alkalom, hogy Magyarországon a teljes, operának, operettnek és musicalnek egyaránt tekinthető mű elhangzik, a koncertszínpadokon főként a nyitánnyal és Kunigunga „Glitter and Be Gay” kezdetű áriájával találkozhatunk. 2017-ben a miskolci Bartók Plusz Nemzetközi Operafesztivál közönsége találkozhatott a művel, 2018-ban pedig a CAFe Budapest tűzte műsorára.

Ide kapcsolódik:
Hámori Máté: „Bernstein lubickolt komponálás közben”

A 2017-es TérTáncKoncertre a West Side Storyt választotta Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar. Nem véletlenül: a rendezvény egymás elfogadásáról, a közösségi alkotásról, az egymás iránti nyitottságról és a toleranciáról szól, ami a Stephen Sondheimmel 1957-ben írt mű alapgondolata. „A mi korunkban újra aktuális lehet, együtt tudnak-e élni egymással a különböző népcsoportok. Lehet, hogy ez nemcsak a ’40-es években volt probléma, hanem ma is az” – mondja Fischer Iván, majd hozzáteszi: „mindeközben fantasztikusan szép és izgalmas ez a zene. Bernsteinnek sikerült egységet teremtenie csodálatos klasszikus tudása, a jazz és a Broadway-musical műfaja között. A West Side Story páratlan remekmű.”

Ide kapcsolódik:
Fischer Iván: "Bernsteinnek sikerült egységet teremtenie"

A kortárs zenés színháznak elkötelezett Neue Oper Wien Bernstein utolsó színpadi művét a 2018-as Budapesti Tavaszi Fesztiválra hozta el. Az 1980–83-ban írt A Quiet Place a három évtizeddel korábbi, nászútján írt Trouble in Tahiti folytatása. (Ez utóbbi szintén szerepel a 2018-as CAFe Budapest műsorán.) Mindkét darab ironikus látlelet az „amerikai álomról”, arról, melyet immár nem csak Amerikában kergetnek. Az előadás karmestere Walter Kobéra volt, aki segített számunkra megfejteni, mi a komponista Bernstein titka:

Ide kapcsolódik:
Walter Kobéra: „Bernstein olyan zeneszerző, aki nem feledkezik meg a közönségről"

„Lenyűgöz az a hihetetlen erő, ami a partitúráiból sugárzik, és ami karmesterként is jellemző volt rá. Az gondolom, hogy nincs olyan zenész, aki ne próbálkozna meg a zeneszerzéssel, de csak keveseknek adatik meg, hogy olyan magas szinten tegyék ezt, mint Bernstein. A legfontosabb, hogy közel tud kerülni a közönséghez. Nem arról van szó, hogy ne követte volna a kort, amiben alkotott, de tette ezt úgy, hogy befogadhatóak maradtak a darabjai.”

leonard bernstein évforduló 100 éve
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésTeljesült Dmitrij Hvorosztovszkij utolsó kívánsága
Következő bejegyzés Szenvedésdallam és félelmetes erő – mondatok Lázár Katitól, Lázár Katiról

Ajánlott Bejegyzések

Budapest Ritmo
Bartók Tavasz

Amit még nem láttál: idén tavasszal is jön a Budapest Ritmo

2023. február 6.4 perc olvasás
Carlo Goldoni - forrás: Wikipédia
Intermezzo

Az olasz vígjáték atyja – Carlo Goldoni művészete 

2023. február 6.3 perc olvasás
Zuzana Marková - fotó: Joan Tomás
Müpa magazin

Online elérhető Bellini Alvajárója a Müpa Home műsorán

2023. február 6.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Gothár Péter - fotó: Kolibri Színház Promóció

Gothár Péter: „Kis drámák, amiken keresztül fel lehet készülni a nehezebbekre”

Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.