• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Színház Intermezzo Zene

Opera az államalapítóról

Szerző: Papageno2018. augusztus 20.
Facebook Twitter E-mail
Szent István szobra a budai várban

Erkel Ferenc számára a magyar történelem jelentette operáinak fő forrását. Az István király szövegkönyvét Váradi Antal írta Dobsa Lajos Első István király című tragédiája alapján. Az opera ősbemutatója 1885. március 14-én volt a budapesti Operaházban.

Erkel Ferenc operái: 
Bátori Mária
Hunyadi László
Bánk bán
Sarolta
Dózsa György
Brankovics György
Névtelen hősök
István király

Az István király eseményei az uralkodás utolsó éveiben játszódnak. A műben magánéleti konfliktust és az országot érintő politikai kérdést egyaránt találunk: István fia, Imre és Crescimira horvát királylány házasságával szeretné megoldani az utódlást, illetve az ország védelmét háborús időkben. Imre azonban szüzességi fogadalmat tett, a horvát királylányért küldött, a magát az uralkodói székben is szívesen látó Orseolo Péter beleszeretett Crescimirába. A nászéjszakán Imre nem vallja meg feleségének fogadalmát, Péter viszont intrikálni kezd, és azt mondja, hogy Imre megcsalja a nőt. Ez már önmagában elég lenne egy szerelmi és politikai bonyodalomhoz, de egy másik, szerelmet szintén nem nélkülöző szálban a kereszténység-pogányság problémaköre is előkerül. A zárlatban vízióként jelenik meg a több évszázaddal későbbi magyar történelem, apoteózisként pedig Istvánt kérik, legyen az ország védelmezője.

Eredetileg ezzel szándékoztak megnyitni az Operaházat, de az óriási sikerű premierre csak később került sor: a próbák elhúzódása miatt csak az évad második felében került színre. Az előadást Erkel Sándor vezényelte. A közel három óra hosszú játékidő sem vette ez a közönség kedvét, még a bemutató évében 12 további alkalommal tűzték műsorra.

Orvosi rendelő és Jókai búvóhelye – a gyulai Erkel-ház

Erkel már 1846-ban tervezte azt, hogy operát ír az államalapítóról. 1874-ben kezdte el komponálni, 1875-ben két felvonással már elkészült, de a librettó miatt megállt a komponálással. 1880-ban átdolgoztatta a szövegkönyvet, és 1882-re papírra vetette a művet. A hangszerelést részben Erkel fiai végezték. A budapesti operaház megnyitására készült dalmű bemutatója végül 1885. március 14-én történt meg. 1896-ban, Erkel halála után az operát fiai átdolgozták, és 14 betéttel kibővítették. A millenniumi díszelőadás kiadványa itt tekinthető meg. Az 1910-es felújítást követően csak a 30-as években vették elő a művet, ekkor a felére húzták, teljesen indokolatlanul. 1945 és 1990 között politikai okból nem játszhatt ák, majd 1993-ban a szövegkönyv teljes átírásával, a zene megcsonkításával, utólag komponált betétszámokkal készítettek belőle rádiófelvételt és tévéfilmet. 1996-ban a Kolozsvári Magyar Opera műsorra tűzte, ekkor derült ki, hogy kanonizált és/vagy nyomtatott verzió a partitúrából nem áll rendelkezésre.

2010. július 10-én, a szerző születésének 200. évfordulójára, komoly kutatómunkát követően készült a műből egy koncertszerű verzió.

Többször adták elő az operát koncertszerű verzióban, 2013-ban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is közönség elő került. 2000-ben a Kolozsvári Magyar Opera rögzítette a művet CD-n.

(Via MMA)

évforduló erkel ferenc szent istván augusztus 20. államalapítás
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésBolyki György: „Egy hiba csak egyszer fér bele”
Következő bejegyzés 2018. szeptember

Ajánlott Bejegyzések

Barokk sarok

Élet vagy halál urai – A guru-rendszer hatásai a régizenei életben

2023. január 31.6 perc olvasás
Intermezzo

Elhunyt Ábrahám Mariann

2023. január 31.2 perc olvasás
Erdély blog

Folytatódik a Sepsiszentgyörgyi Üveghang Akadémia

2023. január 31.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.