Szamosi Szabolcs: „Visszanyúltam az örökséghez”

Szamosi Szabolcs - fotó: Dittrich Éva

A Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. az ország minden szegletébe, évadonként 220 helyszínen, 1400 koncerten mintegy 350000 koncertlátogatóhoz, köztük 280000 még iskolás fiatalhoz juttatja el a klasszikus és kortárs zenét. Szamosi Szabolccsal, a legjelentősebb hazai hangversenyszervező irodát 2013 óta vezető orgonaművésszel az elmúlt öt év építkezése és a jövőbeli tervek mellett az épp zajló Orgonapont sorozatról is beszélgettünk.

– A Filharmónia Magyarország 2013-ban jött létre. Milyen lehetőségeket rejtett a regionális Filharmóniák összevonása?

– Nagy izgalommal vágtunk bele húsz év területi működés után az újraegyesülésbe, és ez az öt év igazolta annak előnyeit, hogy az egész ország programjait összefogjuk. Sok művész portfóliójában kiemelten szerepelnek a Filharmónia által szervezett koncertek, mi pedig nagy megtiszteltetésnek vesszük a közös munkát, és azt remélem, kellő alázattal kezeljük őket. Az elmúlt évek azt is bizonyították, így gazdaságosabban, átgondoltabban tudjuk működtetni a programokat, és valóban

az ország minden szegletébe el tudjuk juttatni a klasszikus zenét.

– Vannak-e területi különbségek akár infrastrukturális értelemben, akár a közönség összetételét, igényét tekintve?

– A filharmóniai munkám után valószínűleg izgalmas szociológiai tanulmányokat tudnék folytatni e kérdésben, de az már most is érdekes tapasztalat, hogyan változik a bérletesek összetétele, hogyan fiatalodik egyes városokban, vagy az, hogyan kell meghatározni egyes városokban a jegyek és a bérletek árát. Ebben valóban vannak területi különbségek. A műfajok iránti érdeklődés tekintetében talán nem tennék, mert egyértelműen látszik, hogy a legnépszerűbbek mindenhol a szimfonikus zenekari programok, a kamarakoncertekre pedig körültekintőbben kell szervezni a közönséget.

2010 után volt egy nagy lendület koncerttermek építésében és felújításában. Mindenhol megoldott a helyszín, mi alkalmazkodunk a körülményekhez. Remek termek vannak a fővároson kívül például Békéscsabán, Veszprémben, Kaposváron, a pécsi Kodály Központ méreteiben, akusztikájában természetesen egyedülálló, de a koncertlátogatóink és művészeink szempontjából is fontos volna, ha több ilyen terem lehetne az országban.

Az elmúlt öt évben Filharmóniánál is jelentős előrelépés történt infrastrukturálisan. A folyamat azonban nem zárult le.

Szamosi Szabolcs

– Hogyan változtak az elmúlt öt évben a Filharmónia célközönségét, programját illető súlypontok, és mi az innováció további útja?

– Szerettem volna az elődeink munkájára építve fokozni azt, hogy az ország minden pontjára a Filharmónia a legmagasabb minőséget vigye, a települések méretéhez kapcsolódóan a legszínvonalasabb programot kínálja. A Filharmóniának köszönhetően a Budapesti Fesztiválzenekar ma már jóval nagyobb számban ad koncerteket vidéken, a Nemzeti Filharmonikusok is növelte e koncertek számát. Fontos nemzetközi együttesek és kórusok léptek fel az ország több pontján, és az is jelentős fegyvertény, hogy Pécsre világhírű zenekarokat, az Orosz Nemzeti Zenekart és a Londoni Filharmonikusokat meg tudtuk hívni. Emellett célunk az is, hogy a rutinos, ismert művészek mellett a jövő muzsikusaival is megismertessük a közönséget.

Ahol az Angster orgonák készültek

Nem érzem, hogy nagyon változtattam, inkább csak visszanyúltam az örökséghez. Amit a Filharmónia elengedett, és azt gondolom, rossz döntés volt, igyekszem felújítani. Ma jóval szélesebb a skála, és nagyon nagy öröm számomra, hogy sikerült újra felépíteni koncertsorozatokat, például a pécsi mellett a szegedi dómban is, mintegy kétszáz bérletessel elindult az orgonabérlet-sorozat.

Bővül a helyszínek listája, egyre nagyobb közönséghez jutunk el, új bérletsorozatok indulnak Hódmezővásárhelyen vagy Kecskeméten – ezek azok a sikerek, amelyek után az ember azt mondja, érdemes dolgozni.

– Egy orgonaművész esetében evidens, hogy az orgonára különleges figyelmet fordít, de honnan jött a nagyszabású Orgonapont sorozat ötlete?

Orgonapont

Az Orgonapont egy nem mindennapi koncertsorozat: a hangszerek királynője ezúttal nem megközelíthetetlen méltóságát árasztja, hanem a nyárhoz illően sokoldalúságát, helyenként könnyedségét, de minden esetben különleges hangulatát mutatja meg. összesen 18 városban kerül sor a koncertekre Hódmezővásárhelytől Balatonlelléig, Pécstől Miskolcig, Győrtől Kazincbarcikáig szerte az országban. Részletes információ és koncertnaptár az eseménysorozatról itt található.

– A rendszerváltást megelőzően az Országos Filharmónia szervezte az orgonakoncerteket. Ez egyrészt természetesnek számított, másrészt különleges volt, hiszen nem támogatták a vallásgyakorlást, és akik nem mertek istentiszteletre elmenni a templomba, azok is nagyobb számban jártak el a templomi koncertekre. A rendszerváltást követően megcsappant az érdeklődés ezekre a hangversenyekre, és az akkor már Nemzetivé vált Filharmónia egyetlen város, Miskolc kivételével abba is hagyta lassan a szervezést. Ebben a helyzetben lettem 1994-ben a pécsi székesegyház orgonistája, és egy évvel később elkezdtem felépíteni először a bazilikában, majd Pécs többi templomában az orgonakoncertek sorozatát.

Hosszú és nehéz út volt, amíg eljutottunk a nagyon kis számú közönségtől addig, hogy ma már stabil néhány száz fős közönsége van, és amikor különlegesebb programokat szervezünk, ez a szám bővül. A tavalyi évben a Sebestyén Mártával adott szegedi Orgonapont koncerten például több mint hatszázan voltak.

– Hogyan tervezik meg az Orgonapont programját, amelynek műsorán könnyedebb darabok is szerepelnek, az orgona mellett hangszeres és énekes szólisták vagy kórusok is közreműködnek, és az is szembetűnő, hogy olyan városokban is vannak koncertek – Hajdúszoboszlón vagy a Balaton partján –, amelyekről először inkább a nyaralás, mint a pezsgő komolyzenei élet jut az ember eszébe?

– Nyári sorozataink valóban különböznek az évad közbeni koncertektől, mert úgy gondolom, ilyenkor az emberek kikapcsolódni vágynak, a pihenést keresik, és nagy öröm számunkra, ha ezt a komolyzenében is keresik. Ezért

igyekszünk az orgonairodalom népszerűbb gyöngyszemeit műsorra tűzni, illetve azokat a párosításokat megtalálni, amelyeket a közönség a tapasztalatok szerint jobban kedvel.

Ilyenek a trombita-orgona, az orgona-kiszenekar, de ilyenek azok a hangversenyek is, amelyeken világhírű előadók, Sebestyén Márta vagy a Szent Efrém férfikar, és fiatal zenészek, énekesek közreműködnek. Keressük a bővülés lehetőségeit, azokat a városokat, amelyek nyitottak az orgonakoncertekre, így növekszik az Orgonapont, amelynek keretében idén már 18 városban várjuk a közönséget.

– Ön menedzser és orgonaművész. Hogyan osztja meg az idejét e két tevékenység között?

– Nem könnyű összeegyeztetni. A koncertjeimet igyekszem egy csokorba gyűjteni, és erre az időre szabadságra megyek, hogy evvel is tudjam fokozni a rákészülést gyakorlatban és lélekben is.

Feltárulnak egy régvolt magyar orgonaépítő család műhelytitkai

Az Orgonapont következő koncertjei:

Nyújtsd ki mennyből

Közreműködik: Sebestyén Márta (ének) és Szamosi Szabolcs (orgona)
Műsor: Kodály Z.: Missa Brevis – Introitus, Kyrie, Gloria; Kyrie, A fényes Nap népdal; Passacaglia (improvizáció a Fényes nap témára); J. S. Bach: G-dúr preludium és fúga BWV 541; Liebster Jesu, wir sind hier BWV 730, 731; Nyújtsd ki mennyből; Bartók B.: Este a székelyeknél; Tolcsvay L.: Kyrie Sanctus (részlet a Magyar Miséből)

augusztus 14. 19.00 Kazincbarcika, Szent Család-templom
augusztus 15. 20.00 Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház
augusztus 16. 20.00 Szombathely, Sarlós Boldogasszony-székesegyház