Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo „Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét, mint a butaság”

„Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét, mint a butaság”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

„Van bennem valami magyar, horvát, német és cseh. Ez nem sok, ha arra gondolunk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kétszáz nemzetiség volt.” Ödön von Horváth így határozta meg származását. A 80 éve elhunyt drámaírónak szenteli új időszakos kiállítását az Osztrák Színházi Múzeum. A tárlat triptichonszerűen három darab és három enteriőr köré épül.

- hirdetés -

A Lobkowitz-palota alsó szintjének összes terét elfoglalja a kiállítás. Terét, és nem termét, mert a nyitott udvarban két korabeli, épp kilengésben levő – természetesen rögzített – hajóhintát állítottak fel, az épület egyik falát egy hatalmas Zeppelin-molinó borítja, a kép alatt a Kasimir és Karoline egyik részlete, egy kisebb hangszóróból pedig a dráma néhány jelenetét halljuk. A belső előtérben egy masszív padhoz ülhetünk, és végigböngészhetjük Ödön von Horváth különös és kalandos életét 1901. december 9-től 1938. június 1-ig, Fiumétól Párizsig (közbeeső fontosabb állomások: Belgrád, Budapest, Bécs, München, Pozsony).

Az Osztrák Színházi Múzeum Ödön von Horváth-kiállítása – fotó: Osztrák Színházi Múzeum

A kurátorok azonnal lefektetik a játékszabályokat: a több műfajon átívelő életművől a dráma lesz a vezérfonal, több érzékre hatnak, a korhűségre törekszenek a kellékekkel, a kisrealizmusból azonban játékossággal, meseszerűséggel zökkentenek ki. A kulissza egyszerre épül a színház- és az Ödön von Horváth által oly sokszor megírt kispolgári köztörténetből.

Az Osztrák Színházi Múzeum Ödön von Horváth-kiállítása – fotó: Osztrák Színházi Múzeum

Az Olasz éjszaka termében feldöntött sörpadok, a hangszórókból drámarészlet és korfestő zene szól, a Mesél a bécsi erdőhöz a babaklinika lehúzott vasredőnye és a makulátlan tisztaságtól csillogó hentesbolt az illusztráció. A falakon fekete-fehér és szépiás fotók Bécsről és lakóiról, a társadalmi státuszokhoz tartozó szociológiai adatok. A Kasimir és Karoline – ami ellen komoly nemzetiszocialista kirohanások voltak szóban és írásban – kapcsán az első világháború emberi és gazdasági következményei is ott vannak a tárlókban a prostitúciótól a divaton át a művégtagok fejlődéséig.

Az Osztrák Színházi Múzeum Ödön von Horváth-kiállítása – fotó: Osztrák Színházi Múzeum

„Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét, mint a butaság.” Ez a Mesél a bécsi erdő mottója. Ödön von Horváth minden regénye és drámája a demagógia mocsarába süppedő Ausztria és Németország pontos ábrázolása. Az Osztrák Színházi Múzeum kiállítása nem keres analógiát a jelen és a 20. század között. Az élményszerű, kontextusba helyezett művelődéstörténetre fókuszál, a többit rábízza a látogatóra.

Az Osztrák Színházi Múzeum (Bécs) kiállítása 2019. február 11-ig látogatható.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X