Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Miért hasonlítanak egy operaházat az HBO-hoz?

Miért hasonlítanak egy operaházat az HBO-hoz?

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A jól bevált, közönségvonzó repertoár vagy új művek bemutatása az operaházak túlélésének és nézőfiatalításának útja? A bevételstabilizálás és a presztízsnövelés együtt járhat-e? A nemzetközi operavilágban az egyik legtöbb ősbemutatót játszó Philadelphiai Operaház igazgatója választ ad a kérdésekre.

Darabokat rendelnek meg, operafesztivált alapítottak, kamaraopera-sorozatot indítottak, és ezekkel feltették az operatérképre Philadelphiát. Miközben olyan sikereket könyvelhetnek el, mint a regényként és filmként is népszerű és sokszorosan díjazott Hideghegy vagy a szintén filmként megismert Hullámtörés operaverziója, de David B. Devan egyáltalán nem tagadja, hogy az eddig bemutatott, az ő megrendelésükre készült darabok közül nem mindegyik volt elég jó.

Devan szerint a fő probléma az, hogy az operaházak egyáltalán nem 21. századi modell szerint működnek, hanem megragadtak az 50-es, 70-es években. Televíziós hasonlattal: a hagyományos előfizetői modellt felváltották közben a kábeltévék és a streamingszolgáltatók. A philadelphiai igazgató ezért akarta az operavilág HBO-jává tenni az intézményt.

Először 2014-ben, majd 2017-ben kezdtek piackutatásba, a folyamat azóta is tart. A legfontosabb eredménye ennek három megállapítás. A standard repertoárnak van közönsége. Az új műveknek is van közönsége, bár az előzőnél jóval kisebb. A két nézői csoportnak jellemzően nincs metszete:

 Arra kellett rájönnünk, hogy nem tudjuk megváltoztatni a nézőket, olyan fogyasztókká alakítani, amilyeneket mi szeretnénk.

A megoldás tehát az, hogy diverzifikálják a programot: mást kínálnak az egyik csoportnak, és mást a másiknak.

Az előző évadot indító O17 fesztiválon 12 nap alatt 31 előadást mutattak be, köztük 3 világpremiert. Az új művekre koncentráló esemény komoly médiafigyelmet generált, azok, akik az ilyen ínyencségekre nyitottak, a turisztikai szakemberek által is érzékelhető tömegben érkeztek a városba. Több ezer nézőt vonzott egy kortárs mű vetítése: philadelphiaiak felkérésére készült egyik produkciót ingyenesen vetítették a Nemzeti Történeti Parkban. Ez a szám azért meglepő, mert eddig csak olyan klasszikusokat láthattak az érdeklődők, mint A sevillai borbély vagy a Carmen. Az O17 közönségének 10%-a 29 évesnél fiatalabb volt.

Az idei tíznapos fesztivál előzetes jegyeladási adatai szintén reménykeltőek, az egyik legjobban várt produkció Anthony Roth Costanzo kontratenor projektje, a Glass Handel, amelyben Philipp Glass és Georg Friedrich Händel műveit hozza össze egy multimédiás, a vizualitásra erősen építő produkcióban, amelynek formailag fő inspirációs megoldásai a videoklipek világából érkeznek. Három előadást terveztek belőle, mindhárom teltházas.

David B. Devan örül az eredményeknek, de nem dől hátra. Azt vallja, a kísérletnek nincs vége, folyamatosan dolgozni, próbálkozni, finomhangolni kell.

Hogyan lehet nem csupán elérni, hanem tartósan megnyerni a klasszikus zenének vagy az operának az Y-generációt? Erre keresik a választ tengeren innen és túl szimfonikus zenekarok és operaházak. Mutatjuk a példákat!

https://papageno.hu/intermezzo/2018/08/operabeavato-pezsgovel-partival-es-kedvezmenyes-jegyekkel/

 

(Via San Francisco Classical Voice)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X