A Kodály-osztálytárs, akinek életét az I. világháború törte ketté

Koessler János és tanítványai (ülős sor, balról jobbra: Jacobi Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor, álló sor, balról jobbra: Szirmai Albert, Kodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó - forrás: Fejezetek a Zeneakadémia történetéből / OSZK

1883. október 22-én született és 1931. december 10-én hunyt el Jacobi Viktor zeneszerző, akinek legnagyobb sikerei a Leányvásár és a Sybill, de a Broadway-re is komponált.

Jacobi Viktor – forrás: Wikipedia

„Zseniális zeneszerző-palánta indulásának lehettek mindazok tanúi, akik részt vettek nézőként a Magyar Színház premierjén. Jacobi Viktor élete első operettjében annyi tehetséget sejtet muzsikájával, hogy mindez a legszebb reményekre jogosít. A fiatal komponista zenéje, romantikus, ugyanakkor mulattató, érti az operett minden csínját-bínját, és mindehhez hozzáad valami üde frissességet a fiatalságából” – írta a Budapesti Napló A legvitézebb huszár premierje után. Mindez 1905-ben történt, Jacobi neve újként csenghetett, pedig előző évben már bemutatkozott a pesti publikumnak A rátartós királykisasszonnyal és Jakabfi vezetéknévvel.

A következő hét esztendő sem volt szűk Jacobi számára – aki Koessler János növendéke volt a Zeneakadémián olyan évfolyamtársakkal, mint Kodály Zoltán, Szirmai Albert és Weiner Leó -, de 1911. november 14-én az év szenzációját, a magyar operett-történet egyik legnagyobb sikerét ünnepelhette a Király Színházban. A Leányvásár története San Francisco környékén játszódik, egy kis faluban, ahol leányvásárt tartanak. A vásárban az a lány, aki a mindenkinek kosarat ad, férjhez kell, hogy menjen a falu legszegényebb legényéhez. Így jár Lucy Harrison, a milliomos lánya is, akinek hozzá kell menni Tom Migleshöz. Az esküvő – a játékszabályokkal ellentétben és a Tom által lefizetett seriffnek köszönhetően – valós lesz, és elindul a bonyodalom, amelyben közreműködik egy Bessy nevű szobalány és az ifjú Rottenberg gróf is, és olyan slágerek festenek alá, mint a Dzsilolo vagy a Kettecskén.

Az 1914. február 27-i Jacobi-bemutatót, a Sybillt felfokozott várakozás előzte meg, már a próbákon ott ültek a külföldi zenei és színházi ügynökségek képviselői színigazgatók társaságában, hogy megvásárolják a darab előadásának jogát. A szerelmi történet helyszíne ezúttal a cári Oroszország, szereplői Sibyll, a párizsi énekesnő, Petrov, a moszkvai testőrtiszt, a nagyherceg és a nagyhercegnő; nem maradhat el a féltékenység, a zűrzavar, a félreértés, a kibékülés sem.

A hazai siker után egyenes lett volna az út a nemzetközi hírnévhez, Londonban el is kezdték próbálni a darabot. Egy augusztusi napon idegenek jelentek meg a színház igazgatójának irodájában: a magyar szerző operettjét nem mutathatják be. Az I. világháború kitörésével egy ellenséges állam polgárának művért nem tűzhetik műsorra, így Jacobinak el kellett hagynia az angol fővárost.

Az Egyesült Államok felé vette az irányt, ahol a Broadway-re is dolgozott, többek között Fritz Kreislerrel együttműködve. 1920-ban még Európába látogatott, de 1938-ban öngyilkosságot követett el.

(Rátonyi Róbert: Operett, illetve Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve című művei alapján)