A holland múzeumok visszaszolgáltatnák a nácik által ellopott műkincseket

Jan Adam Kruseman: Salome Keresztelő Szent János fejével - részlet

Holland múzeumok 170, nácik által ellopott műkincset azonosítottak gyűjteményeikben egy program keretében, amellyel a náci korszakban zsidó családoktól lefoglalt műtárgyakat akarnak visszaadni jogos tulajdonosaiknak – adta hírül a The Guardian című brit napilap október 10-én.

42 holland múzeum talált olyan műalkotást a kollekciójában, amelyet zsidó családoktól vettek el Hitler hatalomra jutása után. Egyebek mellett a holland királyi gyűjteményben is azonosítottak egy ilyen festményt. Az ország legjelentősebb múzeumai közül már csak az amszterdami Rijksmuseumban folytatódik a kutatás, ahol 2012 óta ötfős szakértőcsoport dolgozik ezen, de még nem sikerült a végére jutniuk.

Nő került az egyik legjelentősebb holland szimfonikus zenekar élére

A múzeumokban eddig azonosított lopott műtárgyak között 83 festmény, 26 grafika és 13 zsidó rituális tárgy is szerepel, ezeket feltehetően 1933 és 1945 között vették el tulajdonosaiktól. Az intézmények visszaadják azokat a műkincseket, amelyekre a tulajdonosok leszármazottai jogot formálnak, és azt hitelesíti egy visszaszolgáltatási bizottság. A holland királyi család 2015-ben adott vissza egy Joris van der Haagen-festményt, amelyet Júlia királynő vásárolt 1960-ban egy holland műkereskedőtől anélkül, hogy tudott volna eredetéről. A tájkép a palota gyűjteményében található több tízezernyi műtárgy átvizsgálásakor került elő. Kiderült, hogy a festményt annak idején erőszakkal vették el, és az amszterdami Lippmann, Rosenthal & Co. náci bankba került.

„Elég a közösségi média művészet cenzúrájából”

A legutóbb visszaszolgáltatott műkincs egy 16. századi, bronzból készült Mózes-szobor, Alessandro Vittoria olasz szobrász alkotása volt. Tulajdonosa a háború előtt a német Emma Ranette Budge-Lazarus volt, aki 1937-ben hunyt el. Legalább egyik örököséről tudni lehet, hogy náci koncentrációs táborban halt meg, többi rokona elmenekült Németországból. Emma Ranette Budge-Lazarus gyűjteményének sok darabját, köztük a Mózes-szobrot is, elárverezték. A műalkotás a Hannema-de Stuers Alapítvány gyűjteményéből került elő. A szobrot 1948 és 1952 között a gyűjtemény alapítója, Dirk Hannema szerezte be ismeretlen körülmények között. A náci rezsimet támogató Hannemát 1943-ban bízták meg a holland múzeumok felügyeletével.

Furtwängler és a Harmadik Birodalom viszonyát tárgyalja egy frissen megjelent kötet

Az ellopott műalkotások között szerepel egy Rijksmuseumban megtalált Jan Adam Kruseman-alkotás, a Salome Keresztelő Szent János fejével és a Stedelijk Múzeumban fellelt Bild mit Häusern című Vaszilij Kandinszkij-festmény. „Ez a kutatás fontos a történelmi igazságszolgáltatáshoz. Egy múzeum csak akkor állíthat ki egy műtárgyat, ha annak eredete tisztázott” – szögezte le Chris Janssen a lopott műkincseket felkutató program szóvivője.